Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
másképp viselkedik. Ha elmentünk a bálba, estre, ha megszólalt valaki, lehetett tudni: na, ez karcsil A modor., a stílus butának tűnt!" 31 1 Az egyes tárgyak, jelenségek elnevezésének eltérésére inkább csak a gyűjtő érdeklődése derít fényt, viszont az ételek, táplálékok eltérő nevei a falucsúfolókban is megjelennek: pl. a hajtovánka (Pácinban vastaglángos). Csupán néhány példa még az eltérő kifejezésekre: Pácinban lajbi, Karcsán pruszlik a felsőruha neve, alább utalok a litya és a ráncoska elnevezésekre. A karcsaiak régen kabátnak mondták a ráncos szoknyát. 31 2 Nincs viszont különbség abban, hogy mindkét településen elevenen élnek a ragadványnevek az azonos családnevek nagy száma miatt. A fentiek azt jelzik, hogy a nyelv, a beszéd elsősorban régiessége miatt különböztetődik meg, s elsősorban a páciniak részéről, akik közül az idősebbek elmondják, hogy régebben ők is hasonlóan beszéltek, de már lényegesen korábban elhagyták azt a beszédmódot, mint a karcsaiak. II. 2. Vallás A vallásnak, felekezeti viszonyoknak a két település kapcsolatában, különösen eltérő karakterében nem volt számottevő szerepe. Egyiket sem egységes, homogén vallású népesség lakja, s a felekezeti különbségek, nézeteltérések — a mindenkori lelkészek habitusától függően is — inkább falun belül jelentek meg. 1920-ig a nagykövesdi római katolikus egyházhoz tartozott Karcsa és Páciti is, 1920 után a pácini r. kat. egyházhoz került Karcsa. 1912-ig Pácinban a református egyház nem volt önálló: a karcsai egyház fihája volt. Karcsán görög katolikus alig volt a két világháború között, szerepük korábban sem jelentős. Pácinban 1792-ben 36, 1851-ben 43, 1881-ben pedig már 148 volt a görög katolikusság létszáma. A 19. század második felében bekövetkezett gyarapodásuk feltehetően — idegen ajkú — betelepülőkkel magyarázható. 31 3 A pácini római katolikus egyház temploma csak 1936-ban épült fel, híveik a mostani görög katolikus egyház épületét használták, amit még a báró adott át — korábban kápolnaként működött —, az egyház számára. 31 4 Pácinban a két háború közötti időszakban már nem volt jelentős különbség a felekezetek között: egymás templomába is eljártak. A görög katolikusok jobban a római liturgiát ismerték: hiába járt át Bodrogszerdahelyről egy pap, az itteniek nem ismerték a görög szertartást. Lácacséke, Dámóc, Szerdahely viszonylag közel levő görög katolikus népességgel bíró települések, a páciniak azonban csak 1948-ban hoztak létre görög katolikus egyházat. Amikor a határon át lehetett járni, akkor a görög katolikusok is a nagykövesdi római katolikus templomba jártak; volt olyan, 31 1 1,. Y., szül. 1953. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben, a két település összeházasodásával, állandó kapcsolatával elmosódnak a különbözőségek, s azok megítélése ts. Vizsgálatunk azonban nem nélkülözheti ezeket a szempontokat sem. 31 2 Nagy 1992. 146. 31 3 Cseh 2001. 90. 31 4 Nagy Géza szíves közlése. 128
