Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
bivalens viszony, ám mostani témánk szempontjából mindkét vizsgált település — sokáig megváltoztathatatlannak tűnő — adottsága volt a nagybirtokok jelenléte. A kérdés gazdasági vonatkozásaira fentebb már utaltam: a pácini szegénységnek nem kellett rendszeresen másutt munkát vállalnia, nem kellett elvándorolnia falujából, volt munkalehetőség helyben is. A legszegényebbek közül számosan szolgáltak a kastélyban. A báró, a kastély népe révén találkozhattak a páctniak a modernizáció bizonyos elemeivel. Mikor először érkezett automobil a báróhoz, az ott cséplő emberek elmentek megnézni, s keresték, hol van a lónak a lába, ami — szerintük — az autót hajtja. A kastélyban megfordulók, a báró által rendezett partyk, összejövetelek, az odalátogató távoli vendégek révén „a pácimak többet láttak. A karcsai parasztember, ha urat akart látni, a papját, tanítóját meg a jegyzőt láthatta. A pácini ezeken kívül láthatta, hogy van másfajta illem is. Látta az öltözködéstől kezdve mindenben." 29 6 A ruházkodásra, a divatra a kastélyban dolgozók közvetlenül is hatottak: ruházatukban elkülönültek a falubeliektől, s - főleg a lányok, asszonyok - mintát is mutattak a falubeli parasztok öltözködéséhez. Összefügg ezzel bizonyos fokig, hogy a páciniak hamar levetették a hagyományos viseletet, s többet adtak a külsőre, a divatra. Erősítette ezt, amint arra más vonatkozásban is utaltam, az amerikások hazatérése, a Pácinban levő határőrség és csendőrség, a korai pénzgazdálkodás, a változó mentalitás. „Itt azért a báróék, a csendőrség, a katonaság — hatással voltak a divat alakulására. Itt a lányok sokkal divatosabban öltöztek, mint Karcsán. Úgy jártak már a háború előtt, mint egy városi lány. Karcsa a divatot nehezebben fogadta be. Daueros haj itt sem volt a háború előtt! Még utána is Újhelybe jártak fodrászhoz, helyben nem volt női fodrász. Csurká ban hordták, felkötötték a hosszú hajat szalaggal. Itt jobban volt üzlet is: zsidók, Hangya szövetkezet. Orvos helyben volt. Gyógyszertár is volt: Pácin jobban ellátott volt régen is." 29 7 A páciniak azt mondják, hogy a karcsaiak lassabban követték a divatot. Inkább mindig a vagyonról beszéltek: ennyi föld van, ennyi jószág, de sajnálták a pénzt az új holmikra. „Itt felvett valaki egy miniszoknyát, csak pár napig volt téma, hamar napirendre tértek felette. De ott! A. karcsaiak falusiak maradtakF — mondja pácini adatközlőm, utalva a bizonyos értelemben a közelmúltig ható különbözőségre. A karcsaiak ezt úgy nyugtázzák: Pácinban jobban rázgák a rongyot! Megítélésem szerint, a már jelzett gazdasági-társadalmi különbségek mellett, ebben szerepe volt a bárói család és a Pácinban megforduló idegenek által kínált mintának is. A bárói család más vonatkozásban is befolyással volt a páciniakra. Divat volt, hogy a Sennyey család tagjainak keresztnevét adták a falubeli gyerekeknek. Volt egy család, ahol a báró koma volt: keresztapja volt az egyik fiúgyereknek. A kastélyban dolgozók meg-meghívták a bárót és családját ünnepekre, főleg lakodalomba is, ahová azok általában nem mentek el, de pénzt küldtek. Sennyeyt névnapján, Miklósnapkor felköszöntötték a falubeli gyerekek, ő viszont Mikulás-ajándékot adott nekik. Karácsonyra a kastélyban dolgozók gyerekei lábbelit kaptak tőle ajándékba. Felmentek néha a karácsonyi kántálok, újesztendőt köszöntők is a kastélyba: pohár 29 6 Nagy Gáza közlósc. 29 7 Lovas Istvánná, szül. 1931. Pácin. 121
