Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
Eltérést és azonosságot kiváltó tényezők - a változás irányában és ellenében ható feltételek (Karcsa és Pácin példája)
szerére. Azóta rendszeresen vissza-visszatérek mindkét faluba, s az évek során egyre inkább azt tapasztaltam, hog} 7 a két település népének hagyományos, ám egyre inkább oldódó szembenállása, egymásról alkotott értékítélete valójában a tradícióhoz és a modernizációhoz való eltérő viszonyból, a változás eltérő tempójából és annak különböző megítéléséből magyarázható. Munkámnak ez a fejezete ennek az összefüggésrendszernek néhány főbb jegyét igyekszik feltárni, olyanokat, amelyek - megléte vagy hiánya — a táj más településeinek kontextusában, ill. a Bodrogköz hagyományos kultúrája egészének formálódásában is szerepet játszhattak. Elképzeléseim szerint a két falu vizsgálata is tovább folytatható, s a hagyomány és a változás számos további eleme vonható be a vizsgálatba, velük a későbbiekben árnyaltabb kép rajzolható. Jelen tanulmány két irányban halad: részben azokat az okokat és összefüggéseket veszi számba, amelyek differenciálták a két település népének életmódját, más irányt szabtak működésének, másrészt azokat a jelenségeit, elemeit vizsgálja a műveltségnek, amelyekben kifejeződnek, megjelennek ezek az eltérő vonások. A kettő nem válik el feltétlenül markánsan: az eltérő okok következményei, az életmódban való megjelenései olykor maguk is okai, kiváltói lesznek a további változásoknak. I. 1. Táj, gazdálkodás Karcsa és Pácin azonosságának és eltérésének egyik alapvető okát a természeti-ökológiai feltételekben, illetve azok megváltoztatható tényezőinek átalakításában, módosulásában kell keresnünk. Ezek a tényezők, illetve változásuk befolyásolta az életmód, a gazdálkodás jellegét és összetevőit, összefüggésben természetesen a társadalom mozgásának igen sok részletével. 27 2 Már itt előre kell vetítenem, hogy a két település közötti eltéréseket magam az említett tényezőkből fakadó, eltérő modernizációs lehetőségekből vezetem le, megjegyezve — amit a Bodrogköz kutatásának eddigi földrajzi, főleg gazdaság- és településföldrajzi irodalma is érzékeltet —, hogy az egészében hátrányos helyzetűnek tartott, sokak által reliktumként kezelt táj egyes településeinek kondíciója, gazdasági lehetősége erősen eltérő volt. 27 3 Ha vizsgálatom legkorábbi forrását, a Mária Terézia-féle úrbérrendezést előkészítő paraszd bevallásokat, az invesdgatio adatait nézzük, azokból nem hüvelyezhetők ki sarkalatos különbségek a két település, Karcsa és Pácin helyzetében. 27 4 Bár témánk szempontjából a hangsúly éppen a tájátalakítás folyamatán, a Bodrogköz — falvai számára új helyzetet teremtő — vízrendezésen van, a két település földrajzi adottságának, ebből eredően gazdálkodásának néhány különbözőségére fel kell hívnom a figyelmet. Hasonlóan a Bodrogköz, illetve Zemplén vármegye középső és felső részének számos településéhez, a 18. században Karcsa és Pácin határát is 2 nyomásban művelték. Amíg azonban a pácini határ akár trágyázás nélkül is biztosította az őszi és tavaszi gabonákat, addig a karcsai határ homokos földje búzát és 27 2 Vö. Kósa 1990. 65-79. 27 2 A részletek említése nélkül: Ébner (Gönycy) 1925. 65-102., Frisnyák 1990. 227-246., Borsos 1994. 307-344., Boros 1997. 27 4 Takács—Udvari 1998. 20, 59. 114
