Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Zempléni harangok

Zempténi harangot^ ógrád, Szatmár és Bereg után

1 a Bodrog mentének egykori és jelenlegi harangjairól adunk tájékoztatást, azzal, hogy ez a vidék is értékes adatokat szolgáltat a magyarországi harangöntés történetének megismeréséhez. Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük. Ide soroltuk a Taktaköznek hat, valamint a Bodrogköznek az alsó sarkában fekvő három községét is, amelyek a második világháborúig Szabolcs megyébe voltak — akkori kifejezéssel élve — bekebelezve. Ezek a községek már korábban is, sőt évszázadok óta ide gravitáltak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a Református Egyház közigazgatását illetően sohasem a Tiszántúli, hanem a Tiszáninneni Egyházkerülethez tartoztak. Úgyszintén a korábban borsodi, eredetileg két községet — Külsőt és Belsőt - alkotó Bőcsöt, amely szervesen illeszkedik a Hernád bal parti községek sorába. De ide soroltuk a Hegyköz községeit is, amelyek korábban Abaúj részét képezték. Ennek a — amint az a nevéből is kitűnik — hegyekkel körülzárt medencének a Ronyva és a Bodrog, nem pedig a Hernád felé van kijárata, így közlekedésileg, gazdaságilag, különösen amióta a trianoni határ elválasztotta Kassától, ugyancsak az egykori Zemplén felé húznak. Az adatok gyűjtése nem történt folyamatosan. A szerző Zemplénben elsőnek a kesznyéteni harangokat írta össze 1959. május 19-én, egy régészeti leletbejelentés végett végrehajtott kiszállása során. Ezt követően is, valahányszor megfordult valamelyik községben, igyekezett az ottani harangok adatait feljegyezni. így 1975-ben és 1976-ban Tiszalúcon ásatván a közeli Sajó és Hernád menti községeket járta be. Az 1711 előtt öntött harangok ismertetése céljából

2 Kárpáti Lászlóval (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) 1982. szeptember 2-án és 3-án kereste fel az ezekkel rendelkező templomokat. A XVIII. és XIX. századi erdélyi vándorló mesterek harangjainak összeírása

3 végett 1993. május 24—26-án járt több helységben. Majd 1999. május 31-én Lengyelné Kiss Katalinnal, az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumának (Budapest) igazgatójával, augusztus 5—6-án Huszics Györggyel (Öntödei Múzeum) a 150 éven át működött kisgejőci műhely harangjait kutatva

4 tett körutakat a kérdéses területen. Ezekhez az utakhoz hol a miskolci Herman Ottó Múzeum, hol a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Vármúzeuma bocsátott gépkocsit rendelkezésére. Minthogy a Herman Ottó Múzeum szándékává tette Borsod-Abaúj-Zemplén megye harangjainak összeírását, 2000-ben megkezdődött a rendszeres adatgyűjtés. E feladattal Patay Róbertet bízták meg, aki a fegyvertelen katonai szolgálatát a múzeumban teljesítette. Április 10—12-én a szerzővel együtt számos hegyaljai és hegyközi " Patay 1958.; Patay 1998a.; Patay 1999a. 2 Patay 1989. 3 Patay 1998b. 1 Patay 2008. 5