Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Történeti áttekintés

tus tanító is,

29

1 aki maga viselte egy-egy harang öntésének a költségét. A feliratok azonban arról is tanúskodnak, hogy ajándékoztak harangot egyletek, társadalmi szervezetek, mint Szőlőműves Társaság,

29

2 a Leleszi Prépostság Gazdászata,

29

3 uradalom,

29

4 énekkar,

29

5 nőegylet,

29

6 vasúti alkalmazottak,

29

7 sőt a kiegyezés előtt még az Osztrák Nemzeti Bank is.

29

8 Legeslegújabban egyes helységek önkormányzatai is gondoskodnak harangok beszerzéséről.

29

9 De arról sem feledkezhetünk meg, hogy több alkalommal az Amerikába kivándoroltak támogatták az óhazában lévő testvéreiket harangok beszerzésében. Két esetben már az első világháború előtti békeévekben,

3

0" főként azonban az utána következő sivárabbakban. E segítségben mindhárom felekezetbeli egyházak részesültek.

30

1 Egyébként a különböző felekezetek tagjai egymás megértéséről és példás együttműködéséről is tanúskodik két zempléni harang. A legyesbényei reformátusoknak 1868-ban egy katolikus falubeli adományozott eg)

7 harangot, az ondi katolikusoknak viszont 1897-ben egy református asszony. A második világháború rekvirálásai és pusztításai okozta veszteséget az egyházak igyekeztek mielőbb pótolni. Ehhez több esetben az államtól is kaptak természetbeni támogatást, bronzot.

311

2 Minthogy Seltenhoferék gyárát Sopron 1945. február 4-i bombázása elpusztította, a két Szlezák osztozott a munkán; 1950-ig László 12, Ráfael, aki a műhelyét Rákospalotára helyezte át, 11 harangot szállított Zemplénbe.

3"

3 Diósgyőr is megkezdte újból az acélharangok gyártását; innen is jutott egy a vidékünkre.

30

4 A politikai fordulattal azonban a harangöntés is válságba került. Szlezák László ugyan elkerülte az államosítást, de 1954-ben meghalt, az özvegye pedig egy éven belül bezárta az öntödét. Ráfael meglehetősen primitív műhelye 1951-ben állami tulajdonba került, de a vezetése mellett változatlanul tovább működött. Sőt 1957-ben vissza is kapta a magántulajdonába, azonban 1959-ben ő is meghalt és 1960-ban a 29

1 Megyaszó rk. 1893, Rátka rk. 1913, illetve Olaszliszka ref. 1912 és 1936. 29

2 Mád ref. 1880. 29

3 Bodroghalom rk. 1890, Riese rk. 1890. 29

4 Taktabáj rk. 1938. Eredetileg Andrássy Gcza gróf taktakenézi uradalma számára készült. 29

3 Alsódobsza ref. 1927. 29

6 Hcrnádkak ref. 1938. 29

7 Sátoraljaújhely rk. 1927. 29

8 Tokaj gk. 1863. 29

9 Sárospatak-Györgytarló rk. 1994, Bodrogkeresztúr temető 1999. 3111

1 Zcmplénagárd gk. 1903, Bekecs rk. 1905. 30

1 Rk.: Erdőbénye 1925, Viss 1925, Sátoraljaújhely-Széphalom 1926. Ref.: Sárospatak-Bodroghalász 1922, Bodrogolaszi 1922, Révleányvár 1924, Nyíri 1925, l'üzérradvány 1926. Gk.: SárospatakVégardó 2 harang 1922, Zemplénagárd 2 harang 1925. 302 p] Sátoraljaújhely rk., Mczőzombor ref. 30

3 Szlezák László harangjai: Tiszakarád ref. 2 harang 1947, Komlóska gk. 2 harang 1948, Megyaszó rk. 1948, Mczőzombor gk. 1948, Taktaszada rk. 1948, Erdőbénye ref. 1949, Hercegkút rk. 2 harang 1949, Szerencs rk. 1949, Szerencs gk. 1949. Ráfael harangjai: Lácacséke-Orhegy gk. 1948, Bekecs gk. 1947, Sárospatak gk. 1948, 'l'iszaladány ref. 1948, Viss gk. 1948, Zalkod gk. 2 harang 1948, Gcsztcly ref. 1949, Karcsa ref. 1949, Mczőzombor ref. 1949, Sárospatak ref. 1949. 311

4 Mczőzombor ref. 1946. 125