Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)
Történeti áttekintés
Ügy látszik, Egry Ferenc harangjait igen megkedvelhették az egyházak, ugyanis, noha Kisgejőcöt Trianon Csehszlovákiának ítélte, mégis kettő vele öntetett harangot. 28 0 Kenézlőn, a katolikus templomban is találtunk egy külföldről származó harangot: Josef Pfundner öntötte Bécsben, 1928-ban. Nem ismerjük, hogy mikor és hogyan került ide. A konjunktúra azonban 1929-re véget ért. Egyrészt beköszöntött az általános világgazdasági válság, másrészt addigra feltöltődött a világháború előtti szintjére az ország harangállománya. Az üzemek termelése mérhetetlenül visszaesett. Amíg például Seltenhoferék 1924-ben 399 harangot öntöttek, 1931-ben mindössze tízet. 28 1 Ok ugyan még tartották magukat, de csak két, e nehéz időkben készült harangjuk található a területünkön. 28 2 A Walser céget is csak egyszer keresték fel a zempléniek. 28 3 Legkésőbb 1935-ben be is zárt az üzem. Szlezák Lászlónak ugyan ismerjük 12 harangját az 1929-1936 közötti évekből, 28 4 de akadt olyan esztendő, amikor ő sem szállított ide egyet sem. Időközben Budapesten Szlezák Ráfael — László unokatestvére — 1935-ben eg)' új harangöntő műhelyt nyitott. Van is itt egy, ebben az évben öntött harangja. 28 5 A két Szlezák és a Seltenhofer cég osztozott a zempléni piacon a harmincas évek végén is, amikor a gazdasági élet már nagyjából helyrebillent a harangöntő piacon, de 1940-ben, a háborús előkészületek miatt a bronz ismét zárolt áru lett és a harangöntés megszűnt. Addig azonban Szlezák László 16, Ráfael 5, Seltenhofer 4 újabb harangot szállított Zemplénbe. 28 0 Visszatekintve a jobbágyfelszabadítást követő száz évre, azt láthatjuk, hogy az adományozók ekkor zömében már a földműves lakosság köréből kerültek ki. Nagyobb számban a reformátusok sorából, ami bizonyára annak volt a következménye, hogy a módos gazdák többsége református volt. A két világháborút követően azonban már inkább katolikusok vállaltak donátori szerepet. Természetesen voltak az adományozók között katolikus főurak (mint az egyház kegyurai), 28 7 püspökök, 288 nagybirtokosok, 28 9 közéleú személyiségek is. 2 9" De volt katolikus lelkész és reformá281 1 Kenődő ref. 1927, Zcmplónagárd ref. 1927. 28 1 Csatkai 1942. 24. 28 2 Bodrogkcrcsztúr gk. 1929, Sátoraljaújhely gk. 1930. 28 3 Csobaj ref. 1933. 28 4 Zalkod rk. 1930, Taktabáj ref. 1931, Dámóc rk. 1932, I Iáromhuta-Közephuta rk. 1932, Lácacsőke-Monyha rk. 1932, Szerencs-Ond ref. 1932, Sóstófalva rk. 1932, Berzők gk. 1933, KarcsaBccsked 1933, Tokaj rk. 1933, Bózsva ref. 1936, Sátoraljaújhely ref. 1936. 28 3 Károly falva rk. 1935. 28 6 Szlezák László harangjai: Cigánd ref. 1937, Mezőzombor rk. 1937, Monor rk. 1937, Nagyrozvágy rk. 1937, Rátka rk. 1937, Sárospatak-Dórkó rk. 1937, I Iernádkak ref. 1938, Lcgyesbőnye gk. 2 harang 1938, Mád rk. 1938, Pácin rk. 1938, Taktabáj rk. 1938, Taktakenez rk. 2 harang 1938,'Berzők gk. 1939, I Icrnádncmcti rk. 1939, Szlezák Ráfaclő: Felsőrcgmec ref. 1937, Nyíri rk. 1938, Sárospatak rk. 2 harang 1938, /.alkod gk. 1938, Seltenhofer harangjai: Cigánd rk. 1939, Rővlcányvár rk. 2 harang 1939, Tiszacsermely rk. 1939. 28 7 Alsóbcrccki rk. 1925, Sátoraljaújhely rk. 1927, Sárazsadány rk. 1934. 28 8 Sátoraljaújhely gk. 1930, Taktaszada rk. 1940. 28 9 Lácacsőke-Monyha 1932, Taktabáj ref. 1912 ős 1931. 29 0 Felsőrcgmec 1889, Sátoraljaújhely 1912 ős 1936. 124
