Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

nyezet - beleértve a társadalmi, kulturális környezetet is - milyen szerepet játszott egy közösség, ill. a társadalom egyes tagjainak kulturális viselkedésében, valamint az, hogy az ember, mint a környezeti tényezők egyik „dinamikus eleme", a különböző korszakokban milyen lehetőségekkel rendelkezett a kulturális adaptáció, a beilleszkedés és a specializáció területén.

3 Ugyanazon földrajzi viszonyok között, ugyanazon a területen a különféle társadalmi csoportok eltérő létfenntartási módokat követhetnek, vagyis különféle alternatívák létezhetnek az életmód-stratégiákban is. Igaz, a „választás" olykor szociális kényszer, általában is a külső hatások és a kulturális örökség befolyásolja azt, mégis, az ökológiai tényezők csak ritkán jelentenek abszolút kultúraalakító erőt.

4 2. A táj és a benne élő ember viszonya organikus, s csupán a korrelációjukkal foglalkozó szaktudományok eszköztára és metodikája eltérő. Érdemes idézni a problematika kitűnő ismerője, a geográfus Mendöl Tibor teoretikus véleményét. 1947-ben, az emberföldrajzról készült áttekintésében, Ratzel miliőelméletére utalva, így fogalmaz: „Az emberföldrajz mai képviselői tudományuk főfeladatát már nem abban látják, mint Ratzel... Szerintük, s mondhatni minden mai antropogeográfus szerint is, az emberföldrajz legfőbb tárgya nem a természetes környezet hatása az emberre, már csak azért sem, mert hiszen nincsen olyan tudomány, amelyik egymaga meg tudna birkózni ezzel a rettenetesen szétágazó kérdéssel. Ezen meg kell osztoznia az emberrel foglalkozó valamennyi tudomány, köztük az emberföldrajznak is. De az emberföldrajz vizsgálatának főtárgya ennek éppen a fordítottja: az ember táj formáló tevékenysége, helyesebben ennek eredménye, a mütáj."

5 Másutt így veti fel a kérdést: „.. .hogyan alakította a parasztságot a táj, és hogyan formálta a parasztság a tájat?.. .A földrajz a parasztság mütáj alakításáról olyan mértékben tud képet adni, amilyen mértékben adatokat kap a néprajztól és a társadalomtudománytól."

6 Hadd idézzek még egy teoretikus véleményt az etnográfia területéről is. Két évtizeddel ezelőtt Kása László így fogalmazott: „Hogy milyen volt és milyen lett a táj, az...a földrajz problematikája, de az eszközök, és módok, melyekkel a tájalakítás történt, a folyamat társadalmi indítékai és feltételei vizsgálatában a néprajz és a művelődéstörténet is érdekelt."

7 A tájátalakítás történeti folyamatának megrajzolásában sem csupán a változtatást megelőző állapot és a megváltozott körülmények hangsúlyozódnak ma már tehát, hanem a kultúrtájat megformáló, a tevékenységével azt alakító, valamint a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó ember társadalmának és műveltségének organikus viszonya is. Kitágult a vizsgálatok időkerete is: a Kárpát-medence neolitizációjának ökológiai feltételei éppen úgy beláthatok ma J FRAKE, O. Ch. 1962, 53-55. 4 ANELL, B. 1964, 7-9. 5 MENDÖL Tibor 1947. 5. 6 Idézi: KÓSA László 1982. 15-16. 7 KÓSA László 1982. 16.