Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

nak változása átalakítja a települések hierarchiáját is. A 20. századi iparosítás éppen úgy cezúra, mint a termelőszövetkezetek társadalomformáló hatása (KISZEL Y Gyula 1968; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 65.; SÁRKÖZI Zoltán 1980). Az új városok formálódása (Ózd, Kazincbarcika, az egyesített Miskolc­Diósgyőr) éppen úgy átalakítja a város és vidéke gazdasági kapcsolatrendszerét, mint az 1920-as évektől lassan meginduló idegenforgalom (Bükkszentkereszt és környéke, Miskolc és Eger környéke). Mindez nem csupán a termelés és az érté­kesítés szerkezetét befolyásolja, hanem annak megítélését is. Mára a hegység szénégetői, mészégetői jobbára idegenforgalmi látványosságként szerepelnek, letéteményeseként a Bükk, a „bükkiség" toposzának (VERES László 1978; VERES László 2000). A javak cseréje csakúgy, mint a táji munkamegosztás, elsősorban a Bükk­vidék és a mezőgazdálkodó Alföld népe közötti kapcsolatrendszerben értelmez­hető. A Bükköt övező dombvidék ebben is átmenetet jelent: amíg a hegység belső, magasabban fekvő falvai csak kézműves javakkal és az erdei iparok ter­mékeivel jelennek meg a táji kapcsolatokban, addig a dombsági zóna speciális mezőgazdálkodásának produktumait is viszi - kézműves-háziipari készítményei mellett. A Bükk-vidék körkörös, zonális szerkezete, települési övezetei tehát a táji kapcsolatok rendszerében is differenciáltak voltak. Irodalom Apostol János—Viga Gyula 2001 Szomolyai fekete cseresznye. FARNADI Éva (szerk.) Tájak, ízek, Régiók I. 382-383. Budapest Bak János 1932 A borsodi Bükk hegység települései. Budapest Bakos József 1969 Az egri régi szőlőmüvelés szókincse. Eger Bakó Ferenc 1964 Maklár. Településnéprajzi tanulmány. Az Egri Múzeum Évkönyve II. 287-350. Eger 1977 A Bükk-vidék néprajza. HEVESI Attila (szerk.) Bükk. Útikalauz, 143-155. Budapest 1978 Parasztházak és -udvarok a Mátra vidékén. Budapest Balassa Iván 1949 A Néprajzi Múzeum favilla gyűjteménye. Ethnographia LX. 99-139. 1985 Az aratómunkások Magyarországon. Budapest Balassa Iván-Hála József 1998 Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához. SZENDE Ka­talin-KÜCSÁN József (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart!" Tanulmá­nyok Domonkos Ottó tiszteletére, 267-302. Sopron

Next

/
Oldalképek
Tartalom