Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

kaszálók bérlete konvencionális formában működött a koronauradalom, ill. az állami erdészet és a környező falvak népe között. Az erdei kártételek, tilosban való legeltetések nem rontották ezt a viszonyt, az erdei legelők és kaszálók haszonbérlete jelentős helyet foglalt el az erdészet ún. mellékhasznai között. A 19. század közepétől már rendszeresen nyomon követhető, hogy lényegében az egész naptári éven át bérbe adtak a Bükkben erdei legelőket. A bérlet során az uradalom, ill. az erdőhivatal munkásai előjogot élveztek, de távolabbi falvak is legelőhöz jutottak. Az erdészet évente felmérette a kiadható legelőterületet, arról a pagonygondnokságok részletes jelentést írtak. Tavasz folyamán a nyárra, három hónapra kiadható legelőket vették számba, augusztusban vagy szeptember elején pedig az őszi legelőket. Az őszi legelők - árverés útján - augusztus-szeptember folyamán kerültek a bérlők kezére, s a bérlet lényegében fél évre, március 19-ig, József-napig tartott. Valószínűnek tűnik, hogy a tél folyamán is folyt legeltetés, ha az időjárás azt megengedte. Két, egymáshoz közeli évből, 1869-ből és 1871-ből részletező kimutatással is rendelkezünk, az utóbbi még az 1870-es bérlők nevét is tartalmazza. Ezek ismétlődő rendje arra figyelmeztet, hogy a kincstári erdészet nem csupán az erdei legelők eltartóképességével számolt, hanem az uradalom területén levő, rászoruló falvaknak olcsóbb legelőbérletet juttatott. A szentléleki pagonyban három hónapra bérbe adott nyári legelők, 1869. Hold Négy- Szarvas- Sertés vagy szögöl marha juh vagy ló Fehérkő 191 1022 - 90 Szeletei Lentsés-kő 553 1403 - 277 Deményjukak Háromkút Sólyomkút 396 848 - 198 Odvaskő Vereskőés 809 1548 200 Ny ár új hely Kiscsipkés-árnyék Győri kurta bérc Nagydélárnyék Kerekhegy 651 262 - 325 Dubtsina Összesen 2603 283 200 890