Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐDÖK ÉS (EGYKOR VOLT) TÁRSAK

tárgyi anyaga a második világégést is sértetlenül vészelte át, s ő sietett megfeszített munkával megnyitni a múzeumot is 1946-ban.

6 1955-ben írt önéletrajza szerint, múzeumi pályafutása során 49 ízben végzett régészeti ásatást, kutatást: ezek között a legfontosabb az Avas kőkori - mezolitikus - kovabányájának és szerszámkészítő műhelyének feltárása, a középkori Muhi mezőváros romjainak kutatása, a megyének nevet adó Borsod község határában levő földvár részleges vizsgálata volt. 83 kisebb-nagyobb tanulmányutat tett, 13 népművészeti gyűjtést végzett, 76 kiállítást rendezett. Leszih Andor életmű-bibliográfiája Zsadányi Guidó szerint közel 350 tételt számlál, ami még akkor is jelentős, ha sokat publikált különféle napilapokban.

7 Deák Gábor azonban 516 publikációról tud, amiből 94 Miskolcra és közvetlen környékére vonatkozik.

8 Sokirányú érdeklődése egyaránt kiterjedt a szaktudomány és a közművelődés, ismeretterjesztés területére. Szakmai publikációi zömmel régészeti, várostörténeti, művelődéstörténeti, hangsúlyosan éremtani közlemények. Alig volt Miskolc város művelődéstörténetének olyan korszaka, ill. fejezete, aminek megismeréséhez ne járult volna hozzá valamilyen módon. Fontos szerepet vállalt az előd és a kortárs jeles személyiségek életpályájának megismertetésében, például a Herman Ottó-kultusz ápolásában. Legapróbb írásai is sokirányú figyelemről és sokoldalú tájékozottságról tesznek bizonyságot. Jelentős szervezői és adatfeltáró tevékenységet folytatott. Már Szendrei János hatalmas Miskolc történetének 4. és 5. kötetéhez jelentős mennyiségű anyagot gyűjtött,

9 a két világháború között megjelent Miskolc-monográfia nagyobb részét pedig ő szerkesztette.

10 Külön kellene megemlékezni könyvtárszervező munkájáról és műemlékvédő tevékenységéről csakúgy, mint megszámlálhatatlan ismeretterjesztő előadásáról. Az utóbbiak sokféle egyesület, civil szervezet munkájához is hozzákapcsolták tevékenységét. Az emlékezet szerint egyszemélyes intézmény volt Leszih Andor, akihez nem csupán Miskolc és Borsod történetének kérdéseivel lehetett fordulni, hanem a művelődés históriájának bármilyen problémájával. A közvetlen, szerény, törékeny ember nagy formátumú múzeumi személyiség volt - a szó legnemesebb értelmében. Személyében a magyar múzeumügy három generációját kapcsolta egybe, jelentős pillért képezve Miskolc és Borsod megye mai közgyűjteményeinek építményében. Hálás utódként jó szívvel idézem meg emlékét, a fiatalabbak emlékezetébe ajánlva. (Honismeret 2005. 4. szám 8-12.) 6 DOBROSSY i. m. 101. 7 ZSADÁNYI Guidó: Leszih Andor irodalmi munkássága. A Herman Ottó Múzeum Evkönyve IV. (1965)210-218. Miskolc 8 DEÁKi. m. 411. 9 SZENDREI János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I-V. Miskolc, 1886-1911. 10 HALMAY Béla-LESZIH Andor: Miskolc. Magyar Városok Monográfiája V. Budapest, 1929. A kötetben Leszih Andor írta az őskor, az I. történeti korszak, a görög-keleti egyház története, a Lévay József Közművelődési Egyesület, a Múzeum, valamint a Miskolc műemlékeit bemutató fejezeteket, ill. fejezetrészeket.