Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL
A múzeum tudománya (Különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére) A mennyire változó a muzeális közgyűjtemények feladatkörének kijelölése, a velük kapcsolatos társadalmi - tudományos és közművelődési - elvárások mibenléte, annyira változó az intézményrendszer szakmai beágyazottsága és regionális feladatrendszere is. Jó évtizeddel ezelőtt egyszerűbb volt a helyzet: azt mondhattuk, hogy a múzeumokban egy sor olyan típusú kutatás zajlik, amire térségünkben más intézménytípus nem vállalkozik. Ez a helyzet mára - főleg a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrejöttével - jelentősen átalakult, ami azonban nem változtatott azon a helyzeten, hogy a muzeális közgyűjtemények a tárgyi kulturális örökség első számú letéteményesei. A múzeumok kapcsán azonban az elmúlt években nem a tudományos tevékenységről és teljesítményekről hallunk elsősorban: a kulturális kormányzat és a hangadó szakmai elit a látogatóbarát múzeumot, e sajátos intézménytípus nagyközönség számára való mind teljesebb megnyitását preferálja, mintha az a tudományos tevékenység alternatívája lenne. Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben különösen indokolt a múzeumok tudományos szerepéről szólni! 1. A múzeumok tudománya a kordivatok és társadalmi elvárások változásának ellenére, látszólag könnyen körvonalazható. A 18. század derekától-utolsó harmadától a maze o g rafia, a 20. század első harmadától kezdve pedig a muzeológia fogalmával határozták meg azt a tudományos tevékenységet, amely a gyűjtemények létrehozásának elméleti megalapozásával, azok különböző típusainak leírásával és osztályozásával, az elmúlt évszázadban pedig mindezek mellett a sokrétű és sokirányú múzeumi szolgáltatás módszertanával foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben a két elnevezés - a folyamatos elméleti vita eredményeként is - egymás mellett élő irányzatokat is képviselt: a muzeológia inkább az elméletet, a muzeográfia pedig a gyakorlatot, a múzeumtechnikát jelentette. Az egyik felfogás képviselői szerint csak szaktudomány létezik, s annak múzeumi vonatkozása nem külön stúdium, hanem a szak praktikuma, a másik felfogás viszont önálló tudományban gondolkodik, s a szakmai sajátosságokból megformálhatónak véli a muzeológiát. Ennek megfelelően annyiféle szakmuzeológia képzelhető el, ahányféle anyagot a múzeumok gyűjtenek. 1 Mindezekkel együtt a 20. század, hangsúlyosan annak második fele a múzeumok létrehozásának és működésének virágkorának tekinthető, aminek fő meghajtója a hagyományos eszközökben és technikákban lezajlott, minden korábbinál gyorsabb változás volt. A magyarországi múzeumi intézményrendszer elsődlegesen területi elvek mentén szerveződött, főleg vidéken ritkábbak a tematikus gyűjtemények. Az 1962-ben létrehozott megyei múzeumi szervezetek a muzeális közgyűjtemények nagyobb részét integrálták, s a megyei szintű és fenntartású intézmények alegy1 A kérdésről összegzőén: KOREK József 1988.
