Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐDÖK ÉS (EGYKOR VOLT) TÁRSAK

jószerével megszámlálhatatlan összefüggését és leágazását kutatta és kutatja. Munkáiban soha nem tévesztette szem elől a magyarság műveltségének egészét, amit mindig tükröztet a velünk együtt élő népek tradíciójában is. Ujváry Zoltán tudományos életművét végigkísérte a Magyarországon élő nemzetiségek, hangsúlyosabban a határon túli magyar csoportok szellemi hagyományának kutatása. Már első könyvében az Al-Duna mentén élő székely közösség folklórkincsét adta közre (Népdalok és népballadák egy al-dunai székely közösségből. Debrecen, 1968.). Figyelme azonban egyre inkább a Felföld, főleg a gömöri szülőföld tradíciója felé fordult, ez irányú munkásságát könyvek sora jelzi. A teljesség igénye nélkül: (Gömöri népdalok és népballadák. Miskolc, 1977., Szállj el, fecskemadár. Gömöri népballadák Holló László illusztrációival. Debrecen, 1977. [A kötet 1980-ban a Helikon Kiadó gondozásában is megjelent], Két fazekas falu Gömörben [Szalay Emőkével]. Studia Folkloristica et Ethnographica 7. Debrecen, 1982., Fejezetek Gömör folklórjához. Gömör Néprajza V. Debrecen, 1986., Adomák Gömörből. Gömör Néprajza XIII. Debrecen, 1988., Mátyás király Gömörben. Mondák, anekdoták a néphagyományokban. Gömör Néprajza XXIII. Debrecen, 1990., Dalol Kocsis Julianna [Dévámé Kluka Adriennel]. Gömör Néprajza XXV. Debrecen, 1990., Népi táplálkozás három gömöri völgyben. Gömör Néprajza XXIX. Debrecen, 1991., Szülőföldön hontalanul. Magyarok deportálása Csehországba. Debrecen, 1991., Népdal, színjáték, honismeret. Három fejezet Gömör néprajzához. Gömör Néprajza, XXXLX. Debrecen, 1992., Születéstől a halálig. Az. emberélet fordulóinak szokásai Lévárton és Deresken. Gömör Néprajza XL. Debrecen, 1993., Egy földműves szólásai és közmondásai. Gömör Néprajza XLVIII. Debrecen, 1996., Folklór fejezetek Gömörből. Gömör Néprajza LIII. Debrecen, 2000.) A gömöri kutatásait összegző korpusza a 70. születésnapjára vaskos kötetben, együtt is napvilágot látott (Veres László—Viga Gyula szerk: Gömöri magyar néphagyományok. Miskolc, 2002.). Gömör vármegye történeti és néprajzi kutatására a történész és néprajzos szakma jeleseit gyűjtötte maga köré, de fokozatosan beépítette ebbe a munkába hallgatóit és a térség jeles, nem hivatásos kutatóit is. A Gömör Néprajza című sorozatban megjelent mintegy hatvan kötet az összefoglaló mű, A gömöri magyarság néprajza I-IV. (Debrecen, 2001-2006.) előtanulmányaiként is értékelhető. De szép számmal találhatók határon túli magyar csoportok néprajzával foglalkozó kötetek a Néprajzi Tanszék - általa indított - Studia Folkloristica et Ethnographica valamint Folklór és Etnográfia című sorozatában is. Ujváry professzor konferenciák és kétoldalú tanácskozások előadójaként, egyetemek vendégoktatójaként, a szomszédos országok néprajzi társaságainak elismert tagjaként számtalan fórumon kifejtette véleményét a Kárpát-medence együtt élő népeinek műveltségi kapcsolatairól. Folyamatosan figyelemmel kísérte a térség néprajzának újabb eredményeit. Jó szívvel említem, hogy amikor A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című periodikában intézményünk 1973-ban elindította a (cseh)szlovákiai néprajz és művelődéstörténet új munkáit ismertető Szlovákiai Téka rovatát, annak kezdetektől meghatározó szervezője és