Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL
pénzek, támogatások nem állnak rendelkezésre a helyben elvégzendő, elsősorban helyi értékű feladatok megoldásához. Mindez akadályozza a rendszerelvű tudományos tevékenységet. Nem lehetetleníti el az intézmények működését, de ad hoc jellegű tevékenységet enged meg, ami már középtávon is komoly hiányokat eredményezhet. 3. Az egyes múzeumi szakterületek tudományos tevékenysége összetett szakmai kapcsolatrendszeren nyugszik, amit az egyes tudományszakok struktúrája és az egyes szakemberek kontaktusai képeznek. Az egyes szakmai feladatok megoldásában részt vállalnak a vidéki egységek szakemberei is, ugyanakkor a nagyobb tudományos munkákban - a régészeti ásatásoktól a feldolgozó tevékenységig - részt vesznek más intézmények munkatársai, s viszont: a megyei muzeológus kollégák is sokirányúan kapcsolódnak be szakterületük másutt folyó munkáiba. 4. A fentiekkel együtt, ma a miskolci Herman Ottó Múzeum az ország szakmailag magasan kvalifikált és jegyzett intézménye. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az 1970-es évektől szerveződött, az intézmény rangját erőteljesen megalapozó középnemzedék zöme az elmúlt 10 évben elhagyta a múzeumot, s - különösen a miskolci bölcsészképzés kezdete óta - az intézmény igen sokat veszített korábbi regionális társadalomtudományi kutató központ szerepéből. II. Alapvetően különbözik egymástól az egyes gyűjtemények, múzeumi szakágak története, feladataik kijelölése, és eltérően változott meg az elmúlt évtized(ek)ben a velük kapcsolatos szakmai-társadalmi elvárás-rendszer is. A Régészeti gyűjtemény a miskolci múzeum egyik alapja: világhírű avasi és bükki őskori anyagával indult a magyarországi ősemberkutatás. Ez az anyag és a korszak tudományos kutatása máig jellegadó a múzeum arculatában. Megszámlálhatatlanul sok és sokféle korszakhoz kapcsolódó ásatást végeztek a régész munkatársak az elmúlt évtizedekben, amelyek közül kiemelkedik pl. két vármegyei központ: Abaújvár és Borsod földvárának feltárása, vagy Karos honfoglalás kori temetője. Az 1990-es évektől új korszak kezdődött a régészkedés történetében: a nagyberuházások - autópálya, nagy csővezetékek stb. - területének előzetes feltárása. Mindez új igényeket fogalmazott meg a gyűjtemény számára is: új, önálló épület szolgálja azt a Tímármalom utcában. Régészeti alapítvány jelenthet) garanciát arra, hogy a nagy feltárások anyaga publikációinak közlése is megindulhasson az elkövetkező években. A Néprajzi gyűjtemény és az etnográfiai kutatás alapjait főleg a nagy hírű matyó népművészet tárgyainak valamint a palócok tárgyi anyagának gyűjtése vetette meg. A második világháború után - a falu polgárosodásával - egyre erősebb nyitás volt jellemző a megváltozó paraszti életmód tárgyainak gyűjtésére, tradíciójának feldolgozására. Sokarcú, tagolt vidékek találhatók a megye területén, ennek megfelelően gazdag a népi hagyomány is. Egyenetlenségek figyelhetők meg az egyes vidékek tárgyi örökségének feltárásában, amit csak részben egyenlítettek ki a tájmúzeumok kollekciói. Az elmúlt egy-másfél évtizedben
