Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL

sejtető, részben Borsodhoz, részben Heves megyéhez tartozó Bükkalja falvai nélkül? (A borsodi oldal 1899-től, a Borsod-Miskolci Múzeum alapításától a miskolci múzeum gyűjtőkörébe is tartozik, a nyugati rész pedig az egri múzeuméba, jóllehet, a két szomszédos megye határa is többször változott a 20. században.) Látható, hogy él ugyan a „három matyó település" elképzelése, de a Matyó Múzeum jobbára a megkülönböztetett jogállású, Tardtól és Szentistvántól számos vonatkozásban eltérő Mezőkövesd hagyományára épül. Nem is szólva arról, hogy a matyókkal sok szálon kapcsolódó, említett tájak hagyományos műveltségének nincs gyűjtőhelye, nincs múzeuma. Nem folytatom a sort, többéke vésse végigjárhatnánk ilyen módon a hazai tájmúzeumokat. A Matyó Múzeum kapcsán már említett területi elv jelzi, hogy nem csupán a történelmi tájegységek keretei között jöhetnek létre a tájmúzeumok (regionális múzeumok). A térségek szerveződésének másfajta koherens formái is működtek, amelyek organikus térbeli egységeket szerveztek, s egyebek mellett intézményeik révén kapcsolták össze a központi településüket a környezetükkel. Az intézménytípus újabb elnevezése - regionális múzeum - láthatóan előtérbe helyezi a régió kifejezést, aminek az értelmezése azonban nem egységes, s többféle tartalmi felfogást és feladat kijelölést enged meg intézményeink esetében is. Érdemes itt emlékeztetnünk például Andrásfalvy Bertalan kistáj- és régiófelfogására,

9 aki szerint a néprajzi tájnak, kistájnak nem feltétele az életmódbeli, műveltségbeli homogenitás, szerinte az inkább különbözőségeket tételez fel, amelyek szükségképpen kiegészítik egymást. Andrásfalvy néprajzi értelemben egy-egy központ kulturális körzetét tartja régiónak. „Olyan körzetét, mely a táj és a kistáji szerkezet széttörésével, egy-egy régiót kialakító város hatására jön létre. Nem a népi kultúra spontán alakulása formálja tehát ki, hanem a város kultúraszervező tevékenysége. Ennek kerete, határa többnyire a megyeközpont, hatóterülete - a megye." Utal arra is, hogy a falvak, kistájak közigazgatását ellátó kisebb-nagyobb mezővárosok és vásáros helyek miképpen ruházták át központi funkciójukat a megyeszékhelyre, s az indusztrializációval létrejövő régió miként homályosítja el a kistájak és a tájak kereteit, és hoz létre a központtól mért távolság szerint elkülönülő zónák, övezetek rendszerét.

10 Ha a török utáni gazdasági reorganizációra,

11 majd különösen a polgárosodás formálta gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok által kialakított egységekre gondolunk, akkor kétségtelenül többször és át kell metszenünk a tájak határát egy-egy néprajzi gyűjtemény gyűjtőkörének, „vonzáskörzetének" megformálásakor. Ha azt próbáljuk megérteni, hogy hol és hogyan kapcsolódik öszsze a kultúra táji megoszlása, annak viszonyrendszerei, ill. múzeumi öröksége, akkor kapcsolatot kell találnunk a különféle szintű régiók között is. A legvonzóbb feladat természetesen az lenne, ha a regionális múzeumok feladatainak kijelölésénél, ill. újfajta értelmezésénél figyelembe vehetnénk a 9 ANDRÁSFALVY Bertalan 1980. 52-56. 10 ANDRÁSFALVY Bertalan 1980. 55. 11 Vö. BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984.