Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

eredményeként létrejött kisebbségi önkormányzat szerepére.

3 A magyarországi ruszinok nyelvi és kulturális identitása éppen úgy nagy figyelmet kapott, mint a ruszinság egésze, annak nyelvi, népfejlődési folyamataival.

4 A vizsgálatok egyik mozgatója a ruszin írásbeliség, aminek problematikája mind lokális szinten, mind a görög katolikus tér európai régiós összefüggésében az egyház, a vallás és az etnikum problematikájához kapcsolódik.

5 Emellett feltárta a kutatás a ruszinok migrációjának kevéssé ismert folyamatait (pl. bács-szerémi ruszinok), s jelentős eredmények születtek egyes közösségek nyelvi folyamatainak vizsgálatában is.

6 Paládi-Kovács Attila 1973-ban, az északkelet-magyarországi ukrán szórványok 18-19. századi történeti néprajzát, demográfiáját összefoglaló tanulmányában a szórványok etnikai arculatának megmaradása kapcsán - számos lényeges összefüggés mellett - az alábbi kérdést vetette fel. „Mi okozta, hogy a kevesebb, elszigeteltebb, kisebb lélekszámú német szórványok tovább tartották magukat az ukránoknál a vizsgált területen (Rátka, Hercegfalva [Hercegkút, V. Gy.], Károlyfalva)?"

7 A tokaj-hegyalj

ai német falvak nyelvi és kulturális megmaradása itt nem lehet téma, csupán az „ukránok" etnikai folyamatának egy összefüggésére hívom fel a figyelmet, elsősorban bodrogközi adataim alapján. Előrebocsátva, hogy a ruszinok nyelvi és önálló etnikummá válásának folyamatai a 18. század derekán még nem voltak befejezettek, s abban az időszakban csak Zemplén vármegye északi részén esett egybe a görög katolikus vallás és a ruszinság jelenléte, a térség többi területén kevertek voltak a vallások és az etnikumok is.

8 Az északkeleti térségben a ruszinság a 19. század derekán nem csupán a magyarságban oldódott fel, s alkotott „orosz" rítusú, de elmagyarosodott közösségeket (Bodrogszerdahely, Bély, Boly, Kisdobra, Pólyán), hanem a Bodrog és az Ondava mentén előretörő szlovákságban is.

9 A magyarsággal való asszimilációt vélhetően több tényező is segítette. Legfontosabb bizonyára a görög katolikus vallás volt, nem utolsósorban maga az egyház és a belőle kinövő, vékony ruszin értelmiség, amelynek többsége hagyományosan magyar elkötelezettségű volt. A másik tényező pedig - amit bodrogközi adatokkal is szeretnék alább igazolni - az lehetett, hogy a ruszinság megtelepedése ÉszakkeletMagyarországon nem kis mértékben egyéneknek, kis létszámú csoportoknak a migrációja volt. Mindez bizonyára összekapcsolódott az időszakos munkaerővándorlással is. (Paládi-Kovács Attila önkéntes migrációnak nevezi ezt a folyamatot.

10

) Ezek nyelvi és kulturális váltása bizonyára lényegesen gyorsabb volt, 3 UDVARI István 1992., UDVARI István (szerk.) 1993., Vö. VRAUKÓNÉ LUKÁCS Ilona 1995. 4 MAGOCSI, Paul Robert 1978. 5 BARTHA Elek 2001., UDVARI István 1995. 6 ZSÍROS Miron 1997. 7 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 358. 8 KAL'AVSKY, Michal 1994. 312-314. 9 BALOGH Pál 1908. 77-78. 0 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 334.