Dobrik István: Papp László festőművész (Officina Musei 16. Miskolc, 2007)

1922. augusztus 3-án született Miskolcon. Szatmárból, paraszt szülőktől származó édesapja, Papp János, mesterségét tekintve kovács volt, édesanyja, Nagy Erzsébet háztartásbeli.

1 Mivel a családnak több gyermeke nem lehetett, nagy becsben, féltőn nevelték. Édesanyja művelt paraszdány volt, aki előkelőségeknek is varrt, besegítve ezzel is a család fenntartásába. Singer varrógépét fia még most is őrzi. Nyitott szívű és nyitott szemű gyerek volt, akit először a Szent István úti elemi iskolába íratnak, ahol Darás Viktor tanító úr kezei alatt tanulja az írást, olvasást és a számvetést.

2 A rajzolás iránti vonzaknának, remek fantáziájának emléke az a megmaradt kis pepita irka, melyben a természettudományos, történelmi ismereteket illusztrálta magánszorgalomból. A színes rajz- és festőeszközöket ekkor még a jobb módú osztálytársától, Borosnyay Pál tanár édesapjától kapta, akik Meggyesalja utcán laktak, és akikhez gyakran eljárt.

3 Szülei féltették - gyakran elcsatangolt — és így az iskola közelében a Nagyváthy utcán vettek meg egy házat közösen nagybáty j áékkal. Eleven, kalandokra vágyó gyerek, aki a változó szorgalom mellett az elemi iskolában mindvégig jeles és kitűnő tanuló. Gimnáziumi tanulmányait a Lévay József Református Gimnáziumban végezte. Ezek az évek fontosak voltak további életének alakulása szempontjából. Látszólag itt már nem olyan jók tanulmányi eredményei, mint az elemiben, de e mögött a mindenre kíváncsi fiatalember sokirányú érdeklődése és kutakodása, a felnövő kor konfliktusai rejteznek. Csorba Zoltán osztályfőnökének embersége, Imreh Zsigmond rajztanárának útmutatásai, az iskolatársakkal: Seres Jánossal, Székács Zoltánnal kibontakozó barátság életre szólóan befolyásolják gondolkodását, érzésvilágát.

4 Az otthon, a családi környezet és a gimnázium szellemisége érdeklődését már korán a társadalmi, poktikai, irodalmi és a művészeti kérdések felé irányították. Az Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Győrffy István hatására kibontakozó népi mozgalom, és a falukutató írók hatása meghatározóan gazdagították. Rajzolt, festett és sokat olvasott. Tanulmányozta az egyszerű emberek életét, beutazta az országot, könyveket terjesztett, részt vett munkás-író találkozók szervezésében.

5 A gimnázium elvégzése után jó barátjával, Székács Zoltánnal együtt a Képzőművészeti Főiskolára szeretett volna menm, de Öt nem vették fel a FIársfa utcai Diákok FIázába. Albérletre nem tellett, így visszajött Miskolcra, ahol beiratkozott a Miskolci Jogakadémiára, hogy elkerülje a katonaságot. Az egyetemi évek alatt tovább ápolta és bővítette kapcsolatait. Részt vett az egyetemi Diákegység-mozgalom harcaiban. A lázas tenniakarás nála és társainál a kor parancsa volt: „mert az idő siet, most kerül dűlőre, érdemesek vagyunk-é életre, jövőre." — írta önéletrajzi feljegyzésében.

6