Goda Gertrud: Nagy Gy. Margit gobelinművész (Officina Musei 14. Miskolc, 2006)

szomszédja a nagy tekintélyű, de már egy nemzedékkel idősebb Imreh Zsigmond festőművész volt, akit Dezső József festőművész követett. Itt dolgozott az ereje teljében lévő, s ugyancsak miskolcinak tekinthető festő- és grafikusművész Lukovszky László, és az ózdi kitérővel ide pályázó Kunt Ernő, s végül egy évtizeddel később Mezőkövesdről Pető János grafikusművész jutott itt megfelelő munkafeltételhez. Ha csak a tényeket vesszük figyelembe, nagyon is szükség volt Miskolcon, de a megyében is arra, ami a Varga házaspár szakterülete volt. Sem akadémiát végzett szobrász, sem iparművész nem élt a régióban. Varga Miklós országos megbízásai mellett gyorsan bekapcsolódott a helyi közéletbe, s egyre jelentősebb feladatokhoz jutott. Viszont Nagy Gy. Margit műhelyhez kötődő, hosszú időt igénylő munkái iránt a helyi kultúrpolitikusok érdeklődése csak lassan mutatkozott meg. (Még a képzőművész kollegáknak is fenntartásuk volt a képi textillel szemben.) Pedig az 1960-as évek - így visszatekintve jobban kirajzolódni látszik - a nagy, épületekhez kapcsolódó művészeti alkotások születésének ideje volt. S mint ilyen, általánosságban mondható: kedvezett a falikárpit művészetnek is. A hazai kultúra legjelentősebb köztéri alkotásai születtek ekkor, mint Domanovszky Endre sgrafittoi, színes vakolatképei, gobelinjei, Barcsay Jenő híres mozaikjai, Hincz Gyula nagyméretű üvegfalai. Ezt egy előnyös, az úgynevezett „2 ezrelékes" törvény segítette, aminek a lényege az volt, hogy az építkezési beruházás összes költségének ezen részét olyan műalkotások létrehozására kellett fordítani, ami a létesítmény művészi rangját emeli. Az építészet „társművészetét" a főiskolák kapcsán már emlegettük úgy, mint murális művészetet, (mozaik, panno, fresco, secco üvegkép, kőgrafika) s a gobelin is ide sorolandó. 1960-61 -ben Nagy Gy. Margit sikeresen elnyerte az új Madách Színház belső fogadóterére kiírt pályázatot. A Tavasz című kárpittal 1962-re készült el. Mérete: 160x360 cm, finomságát, részletgazdagságát pedig a 4-es felvetés jelzi. (Ez nem más, mint 1 cm-re négy láncszem kerül.)