Goda Gertrud: Nagy Gy. Margit gobelinművész (Officina Musei 14. Miskolc, 2006)

Szüret, 1957 (torontáli falikép, angóra kecskegyapjú) Még ott az álló szövőszéken, kifeszített állapotban történt a mü bemutatása. Ez azonban a beavatott vendégeket nem zavarta, sőt talán egy picit bele is tekinthettek a munkafolyamat végső szakaszába. A vacsoraidőbe nyúló uzsonna, a meghitt beszélgetés, a megtört, s majd közösen elfogyasztott kalács szimbolikus ereje örök élményként él mindazokban, akik részesei lehettek az áhítattól sem mentes összejövetelnek. Valami átmentődött ilyen­kor a fővárosba a régi Nagybánya művészeti légköréből! Az ünnepségekre egy idő után hivatalos lett Varga Miklós ifjú szobrász, mint Nagy Gy. Margit jövendőbelije. A régi mezőtúri ismeretség vált 1952-ben házassággá, majd 1955-ben meg­született kislányuk is. Ezek után már hárman laktak az egykori Derkovits Népi Kollégium családos szárnyában. S itt, a forrongó fővárosban egymás iránt érzett felelősségük tudatában élték át az 1956-os forradalmat. Amit fontos kiemelni még a budapesti tanulmányok időszakából az az, hogy ekkor emberábrázoló művészete is kiérlelődött Gulyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom