Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

Téglaszínen: egyeseké 192 840 városé 35 360 Rét Bodrogközön: egyeseké 720 400 városé 218 900 Kincstáré Fegyveres rét 137 400 Bodrogközi Kincstáré 80 Postarét 20 Az egyeseké összesen: 1441 905 Városé összesen 368 167 kincstár 217 400 posta rét 20 Összesen 2047 272 A környékbeli német telepes falvak a 18. század vége felé, majd az azt követő évtizedekben dohánytermesztéssel foglalkoztak, portékájuk oly kelendő volt, hogy részükre a tokaji vásárokon külön helyet jelöltek ki (Rátka, Rakamaz). Valószínű, innen az a lendület, amellyel közel 20 gazda Tokajban is dohánytermesztésbe fogott.

34 Névjegyzéke azon tokaji lakosoknak, kik a f. 1854. évre dohánytermesztés engedményért folyamodván tőlük a bélyeg díjjak behajtattak 1. Csepy Dániel ezredes 15 krj 2. Velbavszky József százados 15 krj 3. Pálfi Mihály 15 krj 4. Radványi Gábor 15 krj 5. Julkovszki József 15 krj 6. Kiss László 15 krj 7. Szilágyi János 15 krj 8. Hafner Gusztáv 15 krj 9. Szabó Károly 15 krj 10. Marschalkó János 15 krj 11. Schmid Károly 15 krj 12. Haiszer Károly 15 krj 13. Szerencsi János 15 krj 14. Lit. Nagy György 15 krj 15. Pramer Antal 15 krj 16. Szeidel János 15 krj 17. Tóth Sámuel 15 krj 18. Kaukol János 15 krj 19. Geszt. Nagy József 15 krj Tokaj, febr. 1-én 1854. 4 pft 15 krj Hogy termeltek-e ténylegesen dohányt az engedélyért folyamodók, nem tudjuk. Mindössze valószínűsítjük, s így a növény termesztését helyezzük első helyre, a város gazdasági tevékenységét tanulmányozandó. 34 Bencsik János: Rátka faluközössége a telepítés utáni évtizedekben, tn: Bencsik János-Várhelyi Gyula (szerk.): Adatok Szerencs és Dél-Zemplén történetéhez. I. Helytörténeti tanulmányok. Szerencs, 1995. 67-80.