Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

Két legelője volt Tokajnak, északról a Felsőlegelő, délről az Alsólegelő fogta közre a város belsőségét. A Felsőlegelőt elsősorban a jövő-menő vásározók és a kereskedésben részt vevő szekeresek állatainak tartották fenn. Különösen számoltak az alkalmi legeltetések hasznával. A keresztúri vásárokra hajtott szarvasmarha volt számottevő. A mészárosok marhafalkái, illetve kis földesuraságok (pl. a szabolcsi Mokriak) kisebb számú csordái legeltek külön engedéllyel a legelőkön. A heverőmarhák számára a Bodrogközben tartottak legelőt. Ezen tartózkodott a gulya a tavaszi kihajtástól az őszi beszorulás'xg. Ha e legeltetésben a természeti viszonyok (szárazság, árvíz) korlátozták a közbirtokosságot, akkor a marhák számára idegen határon kerestek legelőt, a költséget, a bérleti díjat állatszámra kivetették. Az erdők kimaradtak Tokajban a haszonvételből, hiszen ekkor a Kopasz-hegyet jelentéktelen faállományú erdők borították. A korábban meglévő erdőket letermelték, ezzel kopaszították a Nagy-hegyet (Tarcal-hegye). Mintegy emléke a korábbi állapotnak az a földrajzi név, amelyet dél felől Tokaj és Tarcal határát képező Murat-völgy peremén húzódó Szénégető erdőrész elnevezése őriz. A kaszáló rétek haszonvétele évenkénti újraosztásos rendszerben történt. A kaszálórétek müveléséhez az adott területet dűlőkre osztották, ezzel könnyítve a mérést, a terület mértékét. E célból Rétkönyveket (Bodrogzug, Fegyveres, Körtvélyes, Ivelyköz) használtak, abban jegyezték fel a jogosultak nevét és a területét, illetve annak kiterjedését. Ezért aztán a réteket elkülönülten kezelték, mind az egyes gazdák, mind a földesúr tulajdonától külön kaszáltatták. Az 1848/49-es törvényalkotás következtében elkezdődött polgári átalakulást folytató birodalmi törekvések elsősorban császári pátensekben öltöttek formát. Az 1853-as úrbéri pátens, melynek legjelentősebb intézkedése a földesúr és a parasztok közös határhasználatának megszüntetése volt, nem érintette Tokaj társadalmát, miután szántóföldje nem volt. Kimutatás a Tokaj határában lévő rétek szerkezetének ismeretéhez Nagy és Kis Tokaj területe kat. holdakban hold négyszögöl Nagy Tokaj 88 348 Kis Tokaj 104 216 Összesen 192 564 Ehhez járó külsőségek: 1. Egyes lakosoké (az) Ivelyben 247 600 A városé Ivelyben 88 1000 2. Egyes lakosoké Körtvélyesben 281 265 Városé Körtvélyesben 25 207 3. Egyes lakosoké Téglaszínen 192 840 Városé Téglaszínen 95 360 4. Egyes lakosoké Bodrogközön 720 404 Városé Bodrogközön 218 900 5. Kincstári Fegyveresen 137 400 Kincstári Bodrogközön 80 Postarét 20 Összesen 2047 272 Ebből egyes lakosok illetéke összesen 1441 900 Város illetéke 368 167