Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)
II. MEGINDUL AZ ÉLET
Illy körülmények között meg nem érthetem azt, hogy mi módon rendelkezhetett el éppen Tokaj város útrendje a Tisza töltés építéséhez, s oly munkához, melly határunkat szabályozásból kizárja és ránk zúdítja a vizet és hogyha már egyszer elrendeltetett az útierő egy tetemes részének határbani ledolgoztatására, miért szoríttatom mégis hivatalvesztés terhe alatt a megyei töltésének okt. hó 15-ig leendő helyre állítására... Kelt Tokaj 16/9. 1866. Karácsonyi Tamás város főbírája" E válaszlevél jól szemlélteti a város lakosságának helyzetét. Az érintett lakosok háztartásának pénzügyi helyzetére jellemző az alábbi felsorolt Tisza-szabályozási költségek kivetése. Eszerint „1. a csatolt rétekre, mely 1028 holdra rúg összesen 6082 ft 20 krj. 2. A kincstári 36 hold szántóra 288 pft. továbbá 1361 forintot. Ez összeg 4 évre arányosan vetette ki a város elöljárósága, 1857-től 1860-ig. 1858. február 17-én." f) A vasút eléri a várost A bukás után újragondolták a vasútépítés tervét. Ezt nemcsak azért tették, mert a nemzeti felbuzdulás utolsó eredménye volt Pest összekötése Szolnokkal. Ekkor az ország érdekeit tekintették első célnak. A bukás után az 185l-es évektől vette kezdetét a vasútügy egységes (birodalom egységes szempontú fejlesztése érdekében) rendezése, melynek első lépéseként 1851. szeptember 11-én felállították a Zentral Direktion für Eisenbahnbauten-t, amelynek feladata az építendő vasútvonalak irányának kijelölése volt. A bécsi kormány 1854-re kidolgozott egy birodalmi vasúthálózat-tervezetet, megjelölve a kormány által szándékolt 12 vonalat. 4 A vasúti beruházások megnövelték az amúgy is jelentős állami kiadásokat és pénzügyi zavarokat idéztek elő. így a bécsi kormány kénytelen elejteni az államvasútrendszer gondolatát és egy 1854. szeptember 14-én kelt rendelettel szabaddá tette az utat a magántőke számára a vasútépítésben. Majd 1855. január 1-jei hatállyal az osztrák állam eladta a már megépült vasúthálózat nagy részét egy francia-osztrák társaságnak. Magyarország területén végül három magántársaság keletkezett: 1. A Cs. Kir. szabadalmazott Déli Állami Vasút társaság. 2. A Cs. Kir. Szabad Déli Állami Lombard-Velencei és központi olasz vaspálya társaság. 3. Tiszavidéki Vasút társaság. Tokajt az ún. Alföldi vasútvonal úgy érintette, hogy a Pestről 1847-ben indított vasútépítkezés Szolnok érintésével 1857-ben Debrecent kötötte össze az ország fővárosával, Pesttel, majd tovább folytatva az építkezés elérte Nyíregyházát, 1858-ban összekötötte Tokajt, majd Szerencset érintve, ott vasúti csomópontot alkotva, tovább futott az építkezés Miskolc felé, mely a jelentős ipari bázist 1859-ben bekötötte az ország hálózatába. Ennek megfelelően az előkészítő munkák városunkban 1854-ben kezdődtek. Bécsben kelt 1854. március 14-én az az értesítés, mellyel megkeresték Tokaj város tanácsát. Érdemes idézni e hivatalos levélnek kezdő (érvelő) sorait: 4 Gidó Csaba: A székelyföldi vasúthálózat kiépítése. In: Takács Péter (szerk.): Fejedelmek, forradalmak, vasutak. Debrecen, 2000. 291-341.
