Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)
IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK
kitetszik, hogy többségük az 1850-es évektől telepedett be Tokaj városába. Igazán nem jelentős a tokaji származású zsidó egyének aránya. A 19. század közepén zajlott nagy társadalmi átalakulás már egy olyan zsidó közösséget (mely nem pusztán vallási alapon, hanem inkább tevékenységi, vállalkozó formák szerint szerveződött) talált városunkban, melynek tagjai minden lényeges (és törvény által tiltott, ezáltal előlük elzárt) gazdasági területen jelen voltak. Jelenlétükkel egyfelől gyorsították, másfelől pedig illusztrálták a polgári átalakulást. 1. „Tekintetes Községválasztmány! Alulirott Tokaj várossának azon várbeli ligetjét, melly a Tisza és Bodrog összefolyása által képeztetik egy múlató népkertté kívánván átalakítani, továbbá ugyancsak a Bodrog túl partján egy ékes hideg fürdőt és uszodát rendezni végezetre pedig kimutatandó helyen az inenső parton egy oly meleg fürdőt, melly a közönség kivánatának a téli időben is szolgálatára álljon, mindezekre nézve a város engedélyét és ajánlom, hogy mostantól kezdve 3 évig minden évben 60 új forint árendát fizetendek s már e csonka évre is a fentebbi összeget kiadandom. Egyébiránt a ligetre vonatkozólag ajánlom, hogy ott 2 kuglizót s ahhoz 3 darab 33 öles épületet építtetek és olly sétatereket csináltatok, a mellyek egy részről s tisztelt közönség óhajának meg fognak felelni, más részről azt a hirtelen kerekedhető vihar és esőzések esetében az átázástól megóvja. A hidegfürdőre vonatkozólag kötelezem magamat, hogy olyan fürdőt csináltatok, melly teljesen összeeresztve és úgy összeállítva legyen mikép Kandiságnak anyagul ne szolgáljon s abban olly scandalum, hogy a fürdő vendégek kilessetessenek, ne történhessék. A meleg fürdőt illetőleg szinte ajánlatot teszik, miként a város által kimutatandó terv szerint azt olyanná építtetem amilyen a köz kívánatnak megfelel. S mind ezen vállalkozásaimra nézve jót állóul Deutsch Simon sörházi korcsmárost megnevezem, a ki itteni birtokos lévén kezeskedik a felől, hogy a mondottak ígéretben ne maradjanak. Becses határozatát a Tek. választmánynak elvárván, tisztelettel vagyok. Tokaj, augusztus 6-án 1859. alázatos szolgája Friedman Sigmond." 2. „Tekintetes Rendezett Tanács! Alól irott, Tokaj városában ez ideig mint gyűrűs kereskedvén, Isten jóvoltából szorgalmam után Kis Tokajban egy ... szám alatti ház megvásárlása által birtokossá is lettem: - most azonban ezen üzletemből temérdek után járás és fáradozással bejövendő Kis hasznocska sokkal csekélyebb, hogysem abból a magam s családom napi szükségletét fedezhetném: - Miért is elhatározám magamat arra, hogy az eddigi házalással felhagyva egy szatócs bót nyitása által teszek próbát. Keresetem növelése s családom igényeinek ez üzlet általi, nem olly fáradozással járó móddal leendő kielégíttése tekintetéből. Ugyan azon oknál fogva a legmélyebb alázattal kérem a tekintetes városi rendezett tanácsot, - méltóztassék részemre a Tisza partján, akár a Kováts Ferenc úr házával át ellenbeni azon hellyen, ahol hajdanta, mint hallom valami puskamüves laka is állott, akár pedig a Kotta József úr háza átal ellenben lévő helyen egy butyka helyiségre alkalmas, legalább 4 öl hosszúságú tért kimuttatni. Éspedig miután szándékom ottan későbben egy állandó köépületet húzatni - alázattal kérem a Tekintetes Tanácsot ezen kijelölendő teret ha ugyan ez lehetséges volna meghatározandó díjért nékem örök áron eladni,
