Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

II. MEGINDUL AZ ÉLET

II. MEGINDUL AZ ÉLET a) A közigazgatás A képviselő-testület A város vezetőtestülete 1848-ig a földesuraság (Tokajban a kamarai alkalmazottak) szándékától függött. Ők jelölték ki (kandidáltatták) azt a három személyt, kik közül kiválaszthatták a város hadnagyát, majd pedig a főbírót.

1 Az 1848-as polgári törvények ebben is meghozták a feudális kötöttségek megszüntetését. Ezért ettől kezdve „szabadon" választották a testület vezetőit és tagjait. A választás eredményét a szolgabíró hagyta jóvá. Az első polgári testület így alakult meg 1848. április 19-én: főbíró: Gesztelyi Nagy József albíró: Kolozs János tanácstagok: Francz Ignác póttagok: Szatmári István Nagy Sándor Thury Antal Radóczi András Lux Leopold Divinyi János Rácz Tamás Heiser Károly Csausz Imre Krayzell András Schacht József 1848 júniusában változás következett a személyek között. Helyettes főbíró Francz Ignác lett. 1848. augusztus 8-án a főbíró a következő panaszt írja le: „A város jelen zaklatott helyzetében több tanácsnok igen közönyösen veszi a dolgot, az éjjel-nappali szolgálat miatt testi s lelki ereje már megtört. Szél János strázsamester megtagadta a „szolgálatot." Augusztus 31-én Tóth Samu látta el a főbíró teendőit. Végezetre a következő választáskor hivatalosan őt választották e tisztre. A bukást követő viszonylagos nyugalomban újjáválasztották a képviselő-testületet. A választás Göcze Károly főszolgabíró elnöklete alatt zajlott. 1849. november 16-án a következők kerültek a testületbe: főbíró: albíró: főjegyző: aljegyző: adószedő: árvagyám: Tóth Samu Krajnyák Mihály Szabó Károly Krayzell András Heiser Károly Francz Ignác tisztségviselők 1 Bencsik János: Tokaj város magisztrátusa és más hivatalviselők (1770-1825). In: Bencsik JánosSzappanos Erzsébet (szerk.): Tokaj és Hegyalja I. Miskolc, 1989. 123-132.