Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

A malmok és a liszt ellátás Ezekben az évtizedekben Tokajban is a legjelentősebb ipari üzemek a malmok, ezek közül is lisztelő malmok voltak. A vízi energiával, továbbá az állati erővel hajtott szerkezetek bizonyosan megegyeztek a környéken előforduló építményekkel. Tokaj népessége nem rendelkezett szántóterülettel. Az élelmesebb családok úgy látták el magukat gabonafélével, hogy aratást, nyomtatást vállaltak részébe a környező alföldi településeken. Volt, aki a szomszédos falvak nagybirtokain szántást-vetést, ezzel gabonatermesztést végezett. Ilyen volt a Kamara rakamazi határban lévő majorsági földje. Mértékadó lehet Tokaj vonatkozásában is a rakamazi gyakorlat: „Hernádon való maimokban szoktak járni őrleni. Helyben három száraz malom birtoka vagyon. Tisza erein Vízi malmok (vágynak), de a Lakosok oda nem szoktak járni, mivel ritkán forognak és sokáig kelletik utánok várakozni." A Tiszán a Heyduk család épített vízimalmot, ez a malom szerepel az általuk készítetett aszú-címkéjükön is. Ez az ipari létesítmény ún. hajómalom volt, melyet tetszőlegesen hol a Tisza jobb, hol meg a bal partjához közelítettek. Innen az, hogy egyik alkalommal reklamált is a Heyduk család képviselője, hogy a tokaji elöljáróság adóztatja a vízimalmukat, holott az nem is a város határán van. te, ez a tervezet szerepel kötetünkben. A lakosságot ezzel az alapvető élelmiszerrel a lisztkereskedelem révén látták el. A környező hajdúvárosok lisztfelhozataláról tudunk. Majd a 19. század második felében lisztkereskedökkel is találkozunk a város kereskedőtársadalmában. „...a végett küldettünk ki, miszerint Kis János molnár kistokaji lakos saját telkén építendő malom szomszédjai jogai s illetőleg a tüzrendőri tekintetben az építkezési tervezet szerint megfelel é s vizsgálnánk meg s tennénk jelentést... e szerint a helyiség az építkezéshez teljesen megfelel. Tokaj, 1861. március 5." A városban rendszeresen működött 1-2 szárazmalom. Az utolsó szárazmalom ípítésére 1861-ben adott engedélyt az ílöliárósás. Egy polgári ácsmester tervez-