Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)
I. BEVEZETÉS
Czukker Salamon székgazdától 92 font húst (32 vft 20 krj), Kohón (?) Sámuel Lovaskorcsmárostól Bor Pálinkát (25 vft 25 krj), Rácz Tamástól vásároltak szükséges sót (20 krj), 12 Ládára való fát Czinner és Klein fakereskedöktöl (45 vft 10 krj). Azok készítéséért Shmid János ácsmesternek (25 vft 30 krj), 7 zsákért 8 vft 5 krj. Az Ispotályban lévő orosz katonáknak cserépedényekért, s fakanalakért (22 pft). Végezetül a „muszka hadsereg" bejövetele alkalmával nyakra főre a Tisza hídjához kértek 12 vaskapcsot (8 vft). Kiadás summája: 217 vft 39 krj." Eközben vigyáztak arra, hogy a városban csendesség fenntartassék, és a város lakosait „rablások ellen oltalmazzák". Fizetést húzott továbbá „Kalausz", aki a kozákokat a környező falvakban rendre irányította, így Ladányba, Tardosra, Csobajba, Bájra, Tügybe. Két tolmács állott a város vezetése rendelkezésére. Az egyik Domanits június 2-től 11-ig, illetve Bili István „született orosz", június 29-töl július 23-ig. Az utóbbi látta el az éppen beteg kvártély mester helyettesítését az oroszok itt-tartózkodása végéig. 16 * * * Közismert történeti tény, hogy miként végződött a magyar nép 19. századi kísérlete szabadságának visszaszerzésére. A világosi fegyverletétel (augusztus 13.) beteljesítette a cári hadsereg „küldetését", s egy gyalázatos szerepvállalás végére került pont. Annyit láthatott a tokaji magisztrátus is, hogy valami megtört a város életében. A törés nem engedheti, hogy az élet ott és úgy folytatódjék, miként az 1848. március 15-e után annak folytatásaként történhetett volna. Ugyanakkor azt nem tudhatták, hogy a régi-új hatalom miként szándékozik (akar) berendezkedni a Habsburg Birodalom eme „keleti tartományában". Vagyis, hogy mit hagy meg és mit oroz el a nemzet áprilisi vívmányai közül. Még kevésbé ismerhették a győző számonkérésének tartalmát, formáját és mértékét. Egy fejezet az önkényuralomról, s annak működéséről az alakuló polgári rend közepette A győztes cári csapatok hamarosan kivonultak az országból. 17 Azt a vákuumot, mely nyomukban keletkezett volna, részint az osztrák katonaság, 18 részint az osztrák hivatalnokok töltötték ki. A Bécsből irányított egységes állam (a Habsburg Birodalom) elvének megvalósításába kezdtek. Polgári demokrácia (1848-cal) közigazgatása érthető okoknál fogva még nem épülhetett ki. Az osztrák közigazgatás pedig különféle rendeletekkel, utasításokkal működtette a helyi közigazgatást (az önkormányzatokat). így valósult meg Bach belügyminiszter konzervatív diktatúrája. Ez azonban a közigazgatást érintette elsősorban, nem vonatkozott a gazdasági élet megannyi területére, közöttük is a feudális birtokszerkezet megszüntetésére, reformálására. 16 A júliust valószínű, hogy a Jelentést" tévő elírta, s azt a Június" helyett használta. 17 Molnár Erik: Magyarország története II. 7-10. Budapest, 1964. 18 Tokaj vára révén évszázadokon át fontos katonai központot jelentett, majd a vára lerombolása, illetve a haditechnika „korszerűsödésével", veszített jelentőségéből, noha itt tanyázott a mindenkori térségparancsnok, egy-egy generális. Erre a tényre utal a Kossuth téren álló Stelo G. árvaház, mellékneve, a „generális ház".
