Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

1 2 3 4 5 126. Szántai Mihály tizedes ­­­127. Szegedi András szűcs ­­16 7 128. Szepesi András ­­6 ­129. Szerencsi István 3 1 13 37 130. Szerencsi Mihály csizmadia 3 ­15 7 131. Szlánszki Józsefné ­­6 ­132. Szuda Márton 1 1 8 50 133. Szűcs András 4 ­14 54 134. Tasnádi István 1 1 10 57 135. Tirpák Mihály 2 1 12 7 136. Torda István ifj. suszter 1 ­14 37 137. Tót István csizmadia 1 ­26 52 138. Tót János kalapos 1 1 21 41 139. Tót Mihály pék, zsemlye 1-3 1 17 7 140. Tótfalusi István 4 1 22 43 141. Trajba György 1 ­8 3 142. Vantuk Mátyás tizedes ­­­143. Varga István 3-8 19 7 144. Varga Mihály szűcs 1-2 1 20 7 145. Varjasi István ­6 ­146. Vasas János 2 ­7 3 147. Vámosi Pál 2 ­10 7 148. Vég István 2 1 ­149. Vrabel András 1 ­6 ­150. Vrana János ács 1-3 1 10 37 151. Ujfalusi Miklós kereskedő 4 1 20 3 152. Ulbrik János bodnár, conventios 3 ­4 153. Zavatkai Miklós conventios 2-3 ­9 ­154. Zemenszky János opsitos 3 1 12 23 155. Lintzmajer Mihály pék (1801) 156. Nemes Tokaji Mihály csizmadia 157. Nemes Lippay István üveges 158. Nemes Németi István tímár magister A kézművesek kérdéskörét tanulmányozandó szólnunk kell arról is, hogy a koráb­bi századok gyakorlatában csak az örökölt illetve szerzett nobilitás birtokában lehettek mesterek. A városi gyakorlatban a polgárok is számításba jöttek. De már a 18. század végén több olyan mestert találhatunk Tokajban, kik nem tartoztak e két réteg tagjai közé. Úgy ítélhetjük meg tehát az említett évtizedekben, s a konjunktúra idején (napóleoni háborúk) jelen voltak azok, akik nem rendelkeztek kiváltságos státusszal. Ezért elége­detlenkedtek a helybeli kisnemesek, hogy „a paraszt tanács" számos lehetőségtől fosz­totta meg a nemesi közösséget. A céhesszervezettség erősödött, noha ezt a folyamatot nem annyira a változatos iparági megoszlás, aztán a létszámbeli gyarapodás jellemezte: inkább az erős céheskeretek, továbbá elzárkózás és a piac uralása jellemezte. A lakatosok az üvegesek­kel társulva alkottak egy céhet. A szíjgyártók a kalaposokkal dolgoztak egy céhben. A kőművesek, ácsok és kőfaragók 1829 előtt nem szerveződtek céhekbe. A bodnárok céh­alapítás kedvéért Bodrogkeresztúrban gyűltek össze, ahol is egy közös céhalapítás mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom