Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

Az írásbeliség Tokajban (művelődéstörténeti adalékok) Az 1869-es népesség-összeírás kapcsán csak közvetett adataink lehetnek a művelődési kérdésekről. Mégis egy városkép megrajzolásához hozzátartozik e téma is. Ezért egy sor adatból, mondhatni adathalmazból hüvelyezzük ki a művelődés tokaji státuszát. Természetesen sokat elárul e kérdésről az értelmiségiek száma, azok foglalkozása, továbbá a hivatalokban, egyházakban, intézményekben dolgozók kvalitása. A továbbiakban forrásközlésre illetve annak magyarázatára hagyatkozva vázoljuk fel az írásbeliséggel összefüggő észrevételeinket. Természetesen hellyel-közzel az olvasó ítéletére és ismereteire hagyatkozván. Más kérdéskör az a művelődési kép, melyet az előforduló tárgyak hordoznak. így pl. a testamentumokban, hagyatékokban előforduló, felbukkanó könyvek, képek (faldísz). Ugyanezt mondhatjuk el a viseleti darabokról, a bútorzatról és használati tárgyakról. Azok megmunkáltsága, szín-összeválogatása (pl. vörös festékü asztal) kapcsán. Fischer Károly mészároslegény Javaiban" volt 5 darab ócska könyv (1818), Kocsis András hagyatékában 4 nagyobb és 4 kisebb kép és egy kereszt szerepel (1846), a Funher örökösöké lett az apjuk 2 imakönyve és 9 darab papíros kép ráma nélkül (1850), Elsléger Mihály mesterember hagyatéki leltárában található „egy rakás könyv" ára 1 ft, 1 krj., továbbá 40 darab ráma nélküli kép, 1 kép rámában (1848), Komlósi Andrásné 15 darab mindenféle képek (1848). A városban 1846-tól működött a Tornaegylet, melyet pesti formára szerveztek, jelentik a felsőbb hatóságnak (1866). Ugyanekkor tesznek említést a Tokaji Művelődési Társulatról, mely olvasótársulat, célja pedig az olvasás és eszmecsere nézetek tisztázására. 1857-ben alakult. Engedély száma: 1857/3808. Az értelmiségiek között van egy zongoratanár, tehát jelen van a zene, a muzsikálás is a város életében. Ezt erősítik a muzsikus cigányok is. „Piaczra kiütött a tűzvész a 3 Rózsa korcsmában. Veisz Kálmán nőtlen 24 éves héber korcsmáros azt vallotta, hogy a hetese vette észre csordahajtáskor. Az épületben este Flóri brugó-s cigány és Péter társa valami május elsőre való zenét tanultak ott. A zsindellyel fedett épület gyorsan lángot kapott (1866)." 1. Bodnár János főbíró levele, melyben a város exactorához (itt pénztáros), mellesleg sógorához folyamodik a harmadik angariáért 1800. aug. 14. Látva az írott sorokat, érthetővé lesz számunkra, hogy a városházát felépítvén, miért ragaszkodott ahhoz a