Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

Aztán így folytatódott akkor a Morvay Péter kérdéseire adott válasz: „A modern társadalmak is igazolják, hogy a múlt, a jelen és a jövő összefüggés­sora a mindenkori műveltség sajátos önműködése, amelyet a kultúra intézmény­rendszere garantál. A tradíció és az innováció mindenkori kölcsönhatásában a természetükből következő folyamatok alakítják azt is, hogy az elődök tudásából, a kisközösségektől a nemzet egészének identitásáig mit vállal, mit őriz, mit örö­kít tovább egy nemzedék. Mára nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedek eszme­rendszere, művelődéspolitikája, az intézményesült formák zöme szétzilálta a korábbi mozgásokat, s alapvető működési zavarok keletkeztek a nemzettudat­ban, a múltunkról alkotott képben. Mindettől nem független a honismereti moz­galom sem. Az a tapasztalatunk, hogy a honismeret munkásai, akik sokat tettek a hiányok pótlásáért, parányi szigetekként léteznek. A mozgalom inkább érték­mentő és értékőrző funkciót láthatott el, de csak viszonylag szűk körben volt lehetősége ismeretek átadására. Emiatt a honismereti mozgalom eredményei nem szervesültek a műveltség egészében, a mozgalomnak önmaga megsokszorozásá­ra, a felhalmozott tudás terjesztésére nincsenek megfelelő eszközei. Társadalmi érdek, hogy a társadalomtudományi kutatók bevonásával számba vegyük a helyi önkormányzat működésének korábbi formáit, a helyi demokrácia tapasztalatait. A főbb jegyek, ismérvek, a többségi akarat érvényesítésének megnyilvánulási lehetőségei a jelen szempontjából nagyon tanulságosak... Segíthetnek a vizsgá­latok a kedvezőtlen adottságú tájak korábbi gazdasági hasznosításának feleleve­nítésében, a hagyományos tevékenységi formák gazdasági és kulturális vonatkozásainak elemzésével... A honismereti feltáró munkát a következő idő­szakban két ok miatt is meg kell újítani. Egyrészt rohamosan romlanak a kollek­tivizálás előtti paraszti kultúra vizsgálatában az önkéntes gyűjtők lehetőségei. Másrészt nemcsak a hagyományos falusi életmód tanúi vannak elmenőben, hanem az önkéntes gyűjtés nagy nemzedékének tagjai is, akik még saját tapasztalataikat is be tudták építeni a munkájukba. Fel kell nevelni az önkéntes munkatársak új csapatát, amely újabb kérdőívek, útmutatók, publikációs lehetőségek segítségé­vel, erőteljesebb társadalomnéprajzi érdeklődéssel folytatná a néprajzi feltárást, figyelembe véve a jelenkutatás bizonyos lehetőségeit is." Sokkal többet, mást ma sem mondhatnék, mint jó évtizede. Az persze ör­vendetes, hogy a hazai átalakulás munkájának dandárja nem a honismereti moz­galomra maradt, bár azt hiszem, hogy - közvetlenül és közvetve - volt szerepe az átalakulásban. Különösen a vidéki Magyarországon, ahol az önszerveződő közösségekben is szerepet kapnak a honismeret helyi művelői. (Előadásként elhangzott Edelényben 2000. június l-jén, a Megyei kis múzeumok találkozóján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom