Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

A 100 éves miskolci múzeum és néprajzi tevékenysége A

z 1892-ben alakult Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület száz esztendővel ezelőtt, 1899-ben hívta életre a Borsod-Miskolczi Múzeumot. Nevét egyidejűleg Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesületre változtatta és - saját köréből - Múzeumi Bizottságot bízott meg az új közgyűjtemény ügyeinek intézésével. A Borsod-Miskolci Múzeum jogutódja 1953-tól viseli a sokoldalú tudós, Herman Ottó (1835-1914) nevét. Bár Miskolcon a múzeumalapítás gondolata az 1880-as évek derekától többször felvetődött, az új intézmény kialakításában társadalmi és kulturális folyamatok létrehozásának - a millennium által is erősített - országos hulláma, a nemzeti kultúra konstruálásának és regionális változatai kialakításának folyamata, a megindult régészeti feltáró munka, nem utolsósorban a polgárosodó/polgárosuló város értelmiségi elitjének szellemisége és összefogása. Maga az egyesület kezdetben együtt kezelte a múzeumi gyűjtemények ügyét a könyvtáréval, a város, majd a történeti Borsod vármegye művelődésének ügyével, s csak az 1920-as, 30-as éveitől kristályosodott ki egyre inkább a vidéki közgyűjtemény sajátosan összetett funkciója. Az irányítást az egyesület 1913-ban Borsod vármegyének és Miskolc városának adta át, amelyek lényegében 1950-ig, a közgyűjtemények államosításáig látták el a gazda feladatait. Az államosítás után szűkült a gyűjtemények profilja: a múzeumi könyvanyag nagyobb részét a Városi Könyvtár kapta meg, a történeti dokumentáció zöme pedig állami levéltári kezelésbe került. Az irányítást a Múzeumok Országos Központja és a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya vállalta át. Ettől kezdve erősödött képzett muzeológusokkal a múzeum: régészek, etnográfusok, történészek, művészettörténészek, valamint fotós és restaurátor segítőik látják el a növekvő feladatokat. Az intézmény 1963-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság központja, jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egyik legnagyobb intézménye. Bár a múzeummal kapcsolatos társadalmi és kulturális elvárások az elmúlt század során módosultak, s másfajta feladatköröket preferáltak az intézmény vezetői is, a múzeumi törvények alapvetően kijelölték az intézménytípus alaptevékenységének fő területeit. A Borsod-Miskolci Múzeum számára a város kezdetben a Papszeren álló református scola három helyiségét biztosította, majd a gyűjtemények fokozatosan foglalták el az épületet. (A ház 1930-ban már csak múzeumi célokat szolgált.) Soha nem valósulhatott meg az egyesület által megálmodott „kultúrpalota", ami a közgyűjteményeknek adott volna teret, s a város művelődésének centruma lehetett volna. Az öreg múzeumépület Szinva felőli oldalának többszöri megrongálódása miatt, az 1960-as évek végétől az egykori Kereskedelmi és Iparkamara székháza