Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐDÖK ÉS (EGYKOR VOLT) TÁRSAK

parlamenti képviselő. Miskolc, 1996). Több, a múzeumokat ismertető és népsze­rűsítő kötetet is írt illetve gondozott (A miskolci Herman Ottó Múzeum [társszer­zőkkel] Miskolc 1979., Múzeumok és kiállítóhelyek Borsodban [Viga Gyulával]). Számos munkájában foglalkozott Észak-Magyarország népművé­szetével (Megyaszói festett asztalos munkák 1735-ből. Miskolc, 1980). Hangsú­lyosan kutatta a múzeumok pásztorművészeti anyagát, utolsó könyve temetésének napján hagyta el a nyomdát (Pásztorcsanakok Észak-Magyar­országon. Miskolc 2001). Tevékenységéről részletezően tájékoztat a 70. szüle­tésnapjára megjelent kötet: Veres László-Viga Gyula (szerk.): Szabadfalvi József munkássága. Önéletrajz és bibliográfia (A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mú­zeumok munkatársainak bibliográfiája 2. Miskolc, 1998). Kedves és türelmes ember volt, vezetőként is minden módon segítette munkatársai szakmai karrierjét és személyes életútját. De aligha volt rá példa, hogy dolgavégezetlenül távozott volna tőle bárki, aki hasznos, értelmes munká­hoz kérte a segítségét. Rendkívüli szorgalmával és munkabírásával az országos és a helyi tudományos közéletben is sok feladatot vállalt. Tagja majd elnöke volt (1979-) az MTA Miskolci Bizottsága Történettudományi és Néprajzi Szakbi­zottságának, tagja az MTA TMB majd Néprajzi Bizottságának és Doktori Taná­csának (1998-), a Múzeumi Tanácsnak (1979-) a Magyar Néprajzi Társaság Választmányának (1983-) és a Népi Iparművészeti Tanácsnak (1970-80-as évek), tanácsadója a Bükki Nemzeti Parknak majd az Aggteleki Nemzeti Park­nak, s még számos miskolci, megyei és országos szakmai testületnek. Meghatá­rozó szerepet játszott a miskolci bölcsészképzés megindításában: a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének alapító vezetője (1992-1995), az Észak-Magyarországi Univerzitás elnöke volt (1993-). 1990­1994 között Miskolc város közgyűlési képviselője, egyben az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke volt. A rá jellemző nagy aktivitással dolgozott Miskolc kulturális intézményeiért, az átalakuló társadalom művelődéséért. Te­vékenységéért - számos más elismerés mellett - a Móra Ferenc Emlékéremmel (1984), a Magyar Néprajzi Társaság Györffy István Emlékérmével (1985) és Állami Díjjal (1988) tüntették ki. Magam azok közé tartozom, akik nagyon sokat köszönhetnek Szabadfalvi Józsefnek. Jó szívvel őrzöm magamban egy jó szándékú, dolgos, s mindig segí­tőkész, melegszívű ember emlékét, aki nagyon fog hiányozni a megye kulturális életéből. (Honismeret 2001. 3. szám 124—125)

Next

/
Oldalképek
Tartalom