Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
határozó jelentőségűnek vélte, úgy látta, hogy az egyháznak, mint a régi idők egyetlen kultúrtényezőjének volt talán a legdöntőbb szerepe. A nyugati egyházhoz képest, keleten az egyháznak nagyon fogyatékosak voltak az intézményei, s így „nem vihette híveit a kultúrában olyan tempóban előre, mint az a Nyugaton történt". 28 A kötet egészének ismertetésére itt nem térhetünk ki, csupán utalunk rá, hogy a kálvinizmusnak a románságra gyakorolt hatásán túl, igen sok vallási és folklorisztikai adatot közöl a görög rítusú népek, főleg a rutének és románok históriájából, vallási néprajzából. A munka, különösen annak a Nyugat és Kelet műveltségi tényezőit összevető fejezete, érdemes lenne a vallási néprajz kutatóinak részletes elemzésére. Igaz ez Sztripszky más, könyvészeti közléseire is. 5. Ha azt nézzük, hogy Sztripszky néprajzi-folklorisztikai életműve lényegében két évtized munkájának termése, akkor egy igen eredményes és gazdag pálya áll mögötte. Ha ezekhez hozzátesszük a könyvészeti és irodalomtörténeti, valamint nyelvészeti és fordítói tevékenységét, akkor egy komoly, igen jelentős életpálya bontakozik ki előttünk. Ha nem szakítjuk szét az életpálya vizsgálatát a különböző szaktudományok mentén, akkor Sztripszky tevékenysége organikus egészet mutat. Indíttatásából, tanulmányaiból, felkészültségéből és elkötelezettségéből egységes vonulatként nő ki egész tudományos pályája. Annak legfőbb rendező elve végig ugyanaz, csupán a kutatói munka súlypontjai kerülnek át egyik tudományterületről a másikra. Ha annak okait keressük, hogy Sztripszky munkássága miért oly kevéssé ismert a magyar néprajzban, akkor csak részben jelent magyarázatot, hogy élete delén abbahagyta a néprajzi tevékenységet. Kellő adatok hiányában nem lehet a kérdésre szabatos választ adni. Bizonyos azonban az, hogy Sztripszky érdeklődésében már az 1910-es évek elején bekövetkezett egy erőteljes váltás, ami főleg a rutén műveltség korai történetének, a térség vallási és művelődéstörténeti históriájának megismerésére inspirálta. Ebben benne volt - olykor alig burkolt elkötelezettsége a marginális helyzetben levő népcsoport helyzetének javítására, művelődésének elősegítésére. Ezekben a kérdésekben olykor nagyon markánsan veti fel az egyház szerepét és felelősségét is. A néprajzban szerzett tudását, ismereteit is egyre inkább a szülőföldjén szerette volna hasznosítani. Elkötelezettsége és felkészültsége természetes módon sodorta bele a politikába, ami akkor is tragikusan kettétörte életpályáját, ha az továbbra sem lesz tudományosan kevéssé sikeres, eredményes. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Trianon traumája a legkevésbé segítette azokat az életpályákat, amelyek valamely „kisebbség", illetve az együtt élő népek műveltségének vizsgálatára épültek. Többet sejtetett a néprajz számára is Sztripszky pályájának induló szakasza. Az elméletileg is jól felkészült, az együtt élő népek nyelvét ismerő kutató néprajzi szemléletében elválaszthatatlanul kapcsolódott egybe a tárgyak világa a néprajz elméleti problematikájával. Problémalátó képessége, igen hamar megformálódó, Sztripszky Hiador-Alexics György 1911. 27.
