Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

1946. március 9-én hunyt el, 72 esztendős korában. 3. Sztripszky munkásságának első szakaszát a tárgyi néprajz területén végzett kutatásai határozták meg. Magyarázható ez tárgygyűjtő tevékenységével is: nem lévén állandó múzeumi állása, leginkább tárgyi gyűjtésekre alkalmazzák megbízásokkal a különböző intézmények. De befolyásolta ebben érdeklődése az archaikus tárgyak és technikák iránt, ahogy 1902-ben megfogalmazta: „Legjellemzőbbek a tárgyi néprajz tekintetében az ősfoglalkozások (halászat, pásztorélet, vadászat) szerszámai".

10 Magyarország északkeleti és keleti peremvidékei, ahol gyűjtőmunkát végzett, a leglassabban polgárosodtak, így kitűnő lehetőséget biztosítottak a hagyományos népi kultúra - még használatban levő - archaikus tárgyi rétegének gyűjtésére. Mind az erdélyi muzeális gyűjtemények, mind a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya elsősorban ezek beszerzését támogatta, így adván munkát a fiatal kutatónak. Az erdélyi halászat tárgyi anyagának és emlékeinek gyűjtése az Erdélyi Múzeum Erem- és Régiségtára számára, annak költségén történt.

11 Halászati vizsgálatainak homlokterében a természeti feltételekhez alkalmazkodó, a halak viselkedését megfigyelő és ismerő ember áll, kiemelkedő szerep jut természetesen a leleményes székely embernek. Ebben elsősorban Herman követőjének tarthatjuk. Meg is fogalmazza, hogy egy-egy eszköztípus bemutatásánál kifejezetten Herman anyagának bővítését, a halászszerszámok Herman által bemutatott elterjedésének kiterjesztését tartja céljának. ~ Kutatásaiban Sztripszky nagy figyelmet szentel a változásoknak, különösen a táj átalakulásának, illetve a halászati eszközökre és módszerekre gyakorolt hatásuknak. Figyelmét nem kerülik el a változások etnikai-nyelvi és társadalmi vetületei sem, elsősorban mégis a tavak és a Tisza lecsapolása, a térképeken felismerhető táji módosulások és vízrajzi változások azok, amelyekből - a régészeti leletekkel induló történeti sorozatok lezárásaként - a halfogó eszközök és technikák változását levezeti. Mind Herman, mind Jankó hatásának vélhetnénk, de Kolozsvár és a magyar néprajz szellemi környezete, s maga Sztripszky érdeklődése is magyarázza nagy figyelmét a szavak, a nyelvi adatok kutatására, együtt az általuk jelölt tárgyakkal, eszközökkel. Ez - megelőzve Rudolf M er inger 1909-ben indult, nagy hatású folyóiratának megjelenését (Wörter und Sachen) - benne volt a magyar néprajz „levegőjében" a század elején.

13 A kolozsvári filológus körökben a népnyelv a nyelvész tanulmányának legfontosabb tárgya volt. A népélet és a népnyelv együttes tanulmányozása olyan mélyen ivódott Sztripszkybe is, hogy élete végéig foglalkoztatták nyelvészeti problémák.

14 10 Sztripszky Hiador 1902. 9. 11 Posta Béla 1903. 157. 12 Sztripszky Hiador 1903. 163. 13 Kósa László 1989. 146. 14 Sztripszky Hiador 1943. 206-228.; Erről árulkodnak Melich Jánoshoz 1942-ben írott levelei is. MTA Kézirattár MS 5344/413-414.