Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

örökli meg az intézmény az MSZMP régi központi épületét (ma Görgey utca 28.). Az új épületbe való költözéssel fel kell adni a papszeri öreg épületben a néprajzi raktárt, s egészében - az intézmény vezetésének szándékaitól függetle­nül - legszívesebben kiállítási épületet csinálna az egész múzeumból az akkori helyi politikai vezetés. Arról nem beszélve, hogy a múzeum megörökölt épületei - az erőteljes belső átépítések ellenére - diszfunkcionálisak, s az intézmény egész története során nagyon szük mozgástere van az épületek hasznosításában a szakmai-muzeológiai elképzeléseknek. A raktározás technikája természetesen a mindenkori költözések színvonalát és anyagi kondícióját tükrözi, képük maga is egyfajta intézménytörténet. A legkorábbi éremtári szekrények ma már lassan maguk is a történeti gyűjteménybe vándorolnak, s a szertári üveges szekrények­ről a házilag előállított fapolcokon és a kétségkívül praktikus Salgó-Dexion rendszeren át a gördíthető polcokig a tárolásban is jelen van a múzeumban a 19. és a 21. század. Nem mindig az adott gyűjtemény igényeihez igazodóan! 1963. újabb határkő a Herman Ottó Múzeum történetében is: az intézmény lesz a megyei múzeumi szervezet központja. Gyűjtőköre kiterjed, s lényegében betör a sárospataki Vármúzeum korábbi gyűjtőterületére is. Valójában azonban a néprajzi tárgyak szerzeményezése később is csak ritkán, egy-egy célfeladat ese­tében - mint például az Abaúji Múzeum, Gömöri Múzeum, Zempléni Múzeum ­lép túl a történeti Borsod vármegye határán. Az 1980-as években szerveződő tájmúzeumok és tájházak már nem tudják pótolni a korábbi mulasztásokat; itt nem feltétlenül a miskolci intézmény vagy az egyes munkatársak mulasztására gondolok, hanem a mindig is kimért lehetőségekre. Az 1970-es évek végétől a néprajzi tárgyak gyűjtése lelassul, az elmúlt két évtizedben pedig már jobbára csak a különleges kvalitású műtárgyak megvételére, vagy a tárgysorozatokból, tipológiákhoz hiányzó darabok megszerzésére irányul. Ebben azonban ugyan­csak sokféle folyamat, az elmúlt negyedszázad sokféle hatása és törekvése ösz­szegződik. 5. Azt is mondhatnám, hogy sokféle tényező szerencsés együttállása segíti a miskolci múzeum - eddig - talán legeredményesebb korszakát. Kell hozzá, hogy 1973-ban Szabadfalvi József személyében egy olyan ember kerüljön az igazgatói stallumba, aki ezt megelőzően 25 évet tölt a debreceni egyetem néprajzi tanszékén, s jobbára onnan hozza magával tanítványait, munkatársait. Kell, hogy gyakorlatilag teljes generációs váltás valósuljon meg: a néprajzban csak Bodó Sándor teremt kapcsot az előzők örökségével. Kell, hogy a megyei vezetés a múzeumügy mögé álljon, - ez persze akkor sem sima meccs, ahogy divatos szó­val mondják -, s felépítse Borsod-Abaúj-Zemplén megye múzeumi hálózatát. 15 Ezen intézmények helykiválasztása nem feltétlenül tükröz muzeológiai, akár térségi, idegenforgalmi szempontokat. Tájmúzeumok, az 1980-as évek elejétől 15 Szabadfalvi József 1982. 99-113.

Next

/
Oldalképek
Tartalom