Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)
ELŐSZÓ
József adatai, aki szerint 1803-ban a mihálygergei, 1806-ban pedig a herencsényi uradalomban északról érkező „tótok nyomtattak saját lovaikkal". 85 Más adatai azt sejtetik, hogy Nógrádban a 18. században is elterjedt volt a nyomtatás - főleg uradalmi birtokon - a cséplés mellett. 86 Úgy tűnik tehát, hogy Hoffmann térképét ki lehet egészíteni az Északi-középhegység nyugati területeinek irányában, s talán a nyomtatótechnika elterjedését sem zárja le olyan markánsan a nyelvhatár, mint az az említett térképről kitűnik. 87 A nyomtatáshoz hasonlóan a gabona kézi cséplésénél is jelentős munkásvándorlás volt megfigyelhető. Jelen tanulmánynak nem feladata a cséplő- és nyomtatómunka elterjedésének, táji és üzemszervezeti eltéréseinek vizsgálata, 88 azonban nyilvánvalónak tűnik, hogy a cséplőbandák vándorlása közel sem olyan nagy amplitúdójú, mint az aratóké vagy a nyomtatóké. Ennek oka főleg az, hogy a cséplőmunka nem olyan kampányjellegű, mint az aratás és az azt követő nyomtatás, s a vándormunkások többségét foglalkoztató alföldi és dunántúli mezőgazdasági nagyüzemekben nem volt szükség erre a tevékenységre. A hegy- és dombvidéki nagybirtokok igényelték elsősorban a cséplők munkaerejét, akik - hasonlóan a paraszti üzemekhez - gyakran bizonyára a tél folyamán végezték a szemnyerés és szórás munkáját. 89 A fentieknek megfelelően, a cséplőbandák rendszeres, állandó jellegű vándorlásához alkalmanként ideiglenesen, lokálisan szerveződő vándorló csoportok járultak, s a cséplés munkaszervezetéből adódóan nagy jelentőségük volt a rokoni, szomszédi stb. alkalmi munkatársulásoknak is. A Felvidék és a Kárpátalja felől Nógrádba, 90 Abaújba, Zemplénbe, 9 * a Bodrogközbe 92 ill. Szatmárba Beregbe és a Nyírségbe 93 járó szlovák, ill. ruszin és „poják" vándorcséplők bizonyára évszázados kapcsolatok folytatói voltak. 94 Alkalmanként az Északi-középhegység különböző vidékein is társultak cséplőmunkások, akik hosszabb-rövidebb időre felkeresték a szomszédos, ill. közeli tájak nagyobb gazdáit, s csépléssel keresték meg a kenyérrevalójukat. (Ilyen kapcsolat volt pl. a Hegyköz és Zempléni-hegység, valamint a Hernád-völgy települései között.) 95 Mind a nyomtatók, mind a cséplők tevékenysége gyakran közvetlenül kapcsolódott az aratás munkájához, így a vándormunkások a betakarítás és a szemnyerés feladatait is ellátták. Hasonlóan az aratáshoz, a nyomtatás és a cséplés is sajátos munkaszervezetet igényelt és alkalmi társulási formákat hozott létre, amelyek meghatározták a migráció kereteit. 96 A cséplőgépek megjelenése nemcsak a korábbi arató- és cséplőmunka szervezetét alakította át, 97 hanem a munkaerő hagyományos migrációját is. A nagyobb mezőgazdasági üzemekben beépült a géppel való cséplés a mezőgazdasági vándormunkások tevékenységébe, ám a kisüzemeket kiszolgáló, egy-egy települést, olykor egy-egy kistáj több 85 Zólyomi J., 1982.311. 86 Zólyomi J., 1982. 311. 87 Hoffmann T., 1963.271. 88 György L, 1928. 36.; Varga Gy, 1965.1. 283. 89 Zólyomi J., 1982. 311. 90 Zólyomi J., 1982. 311.; Schräm F., 1968. 669. 91 Paládi-Kovács Attila gyűjtése, 1961. HOMNa. 1362. 39.; Hőgye /., 1986. 185.; Összegzőén: K. Kovács L, 1950. 90-91. (térképlap) 92 Saját gyűjtés: Cigánd, Vajdácska, Karcsa: Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára 55-360., 55-365. 93 Gunda B., 1984. 93-94. 94 Hoffmann T., 1963.337. 95 Balassa /., 1964. 116.; Selmeczi Kovács A., 1976. 81. 96 Az arató-, nyomtató- és cséplőbandák szervezetéhez: Balassa /., 1955. 187-224.; Selmeczi Kovács A., 1971.375-385. 97 Ikvai N., 1967. 158.
