Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

rendszeres kapcsolatok kialakulását is,

161 de a fuvarozó életmód visszahatott az egész állattartó és földművelő gazdálkodásra is.

162 A fentiek persze változó módon „szűrődtek" át egy-egy vidék tradicionális műveltségébe, de az északi régióban is vannak tájak (pl. Gömör, Bükkalja), ahol a fuvarozás az itt élő népesség sajátos karakterjegye, ha nem is feltétlenül etnikus jegyként jelenik meg.

163 Bár a magyarságnak e vonatkozásban is meghatározó szerep jut, ám mellettük rendkívül jelentős a felvidéki szlovák, ruszin fuvarosok, valamint a szotákok tevékenysége.

164 Hagyományaik, hatásuk a történeti ÉszakMagyarország népessége interetnikus kapcsolatainak számtalan, ma még gyakran nyitott kérdését, problémáját veti fel. Összességében azonban aligha vitatható, hogy ez a sajátos társadalmi-foglalkozási réteg azzal, hogy Észak-Magyarország tradicionális műveltségét - átadóként és átvevőként egyaránt - kinyitotta a világ felé, túl nem becsülhető szerepet kapott a hagyományos népi kultúra formálásában - beleértve az anyagi és a szellemi kultúra szféráját is. DIE FUHRLEUTE VON NORDUNGARN (Eine eigentümliche „Unternahmens"-Form im traditionellen Warenaustausch Die Forschungen der vergangenen Jahrzehnte haben in vielen Beziehungen den Mythos der „Bewegungslosigkeit", der Unveränderlichkeit der traditionellen Kultur aufgehoben und im Spiegel der geschichtlichen Daten zeichnen sich immer stärker die Momente der gesellshcaftilichen Arbeitsteilung, des Warenaustausches ab, parallel dazu wird die frühere Vorstellung von der bäuerlichen Autarchie in den Hintergrund gedrängt. Zwischen den Gebieten mit unterschiedlichen Gegebenheiten sind ab dem Mittelalter kräftige Verbindungen nachzuweisen, welche von zahlreichen Momenten der wirtschäflich-kulturellen Kontakte bescheinigt werden. Dabei haben die Fuhrleute als eigentümliche Vermittler und Abwickler des Warenaustausches eine sehr bedeutende Rolle gespielt. Ihre vielseitige Aktivität wird in dieser Studie behandelt. Die Fuhrwirtschaft, der Wagentransport bedeutet im System der traditionellen Beschäftigungen eine eigentümliche Spezialisierung, nicht in erster Linie vom technischtechnologischen her Gesichtoüspunkt, da ja der Transportvorgang in vielen Fällen zum großen Teil im Verlaufe der bäuerlichen Arbeit ständig vorhanden ist, sondern vor allen Dingen in Beziehung auf die gesellschaftliche Arbeitsteilung. Die Fuhrleute kamen aus verschiedenen Schichten der Bevölkerung. Es gab aber solche Zentren der Fuhrwirtschaft, die schon über Jahrhunderte hinweg ihre Sonderstellung im Transportprozeß bewahrt haben. Das am kräftigsten entwickelte, über lange Zeit funktionierende Gebiet der fuhrwirtschaftlichen Tätigkeit des Adels bzw. der Leibeigenen und Bauern steht in Verbindung mit dem Prozeß der Arbtiesteilung und des Warenaustausches zwischen den 161 Ifj. BartaJ., \911

. 91. 162 GönyeyS., 1940. 35. 163 Andrásfalvy i. m. 145. 164 Csaplovics J., 1822. VI. 89.; Sztudinka i. m. (1911) 107.; Gunda B., 1954.; Paládi-Kovács i. m. (1984)165.