Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

Domanovszky említett tanulmányából tudjuk, hogy az érc-, ill. vasfuvarozás fontos eszköze volt a mázsaszekér,

149 ám a 17. századi vámnaplók adatai szerint a vas fuvarozását már erős, ökrök vontatta, de a korábbinál bizonyára mozgékonyabb szekerek végezhették.

150 A vasérc kisebb távú szállításának régen változatosabb eszközei lehettek.

151 A gabonafélék,

152 különféle termények, élelmiszerek, gyümölcsök, s egyéb portékák szállítását zömmel a paraszti munkában is használatos szekerek végezhették, melyeket apró változtatások, kötések, ládák és egyéb tárolóeszközök, hordók, különböző formájú szekérkasok stb. tettek alkalmassá az adott feladat elvégzésére. Ezek rendjének kialakulását az egyes áruféleségek szállításának fejlődése, valamint a fuvarosok generációkon átöröklött tapasztalatainak, ismereteinek együttese eredményezte. Generációk tudását, tapasztalatát kell látnunk a gömöri fazekasok jellegzetes, magas fonott oldalú szekereiben, a hegyvidéki meszesek ekhós járműveiben, s a hegyaljai bort szállító szekerekben is, melyeknél a felszerelés együtt fejlődött a bor tárolására és szállítására alkalmas, mértékként is használatos tárolóedényekkel. Ezek részleteinek feltárása azonban még a további kutatások feladata lesz. Sajátos színt jelentenek az északi hegyvidék szekerezésében a szamárfogatok, amelyek ugyan elsősorban a szőlőtermesztés lokális feladatainak ellátására szolgáltak,

153 ám kisebb távolságokat bejárva, használták őket a Bükk-vidék meszesei is.

154 A fuvarosok nemcsak a paraszti munkában kaptak megkülönböztetett feladatokat, hanem a parasztság ünnepein is. Az adott alkalomra feldíszített fogataikkal részesei voltak a lakodalmi szokásrendnek,

155 de gyakran ők szállították utolsó útjukra a falvak elhunyt szegényeit is, a háztól a temetőbe. A fuvarosmentalitás Az eddigiek a fuvarosság sokrétű és sokirányú tevékenységét, eltérő táji formáját és a fuvarosok differenciált társadalmi helyzetét hangsúlyozták, ám számos olyan mozzanatra is rá kell mutatnunk, amelyek azonosak, vagy hasonlóak a differenciált foglalkozási csoport egyes képviselőinél, amelyek - a szállításban való részvétel mellett - hasonló, bár nem zárt társadalmi-szociális csoportba sorolják őket. A Felvidék és a mai Észak-Magyarország vonatkozásában is megfogalmazható, hogy a fuvarosság meghatározó szerepet kapott e régiónk árucseréjében. A fuvarosréteg tevékenysége számos vonatkozásban magába olvasztotta e tájon belüli és a nagytájak közötti árucsere kereskedelmi funkcióit is, s a mezőgazdálkodásnál lényegesen több szabadságot, mobilabb életmódot biztosított. Nem volt könnyű a gazdagodás, a felemelkedés a fuvaros számára se, mégis, már a feudalizmus időszakában is igyekszik lovat tartani a jobbágyság tehetős rétege - miközben szántóföldjét még ökörrel műveli -,

156 mert ezzel egész gazdaságát „mozgékonyabbá" teheti. A fogatos ember számára mindig volt munkalehetőség, akár helyben, akár távolabb; kevésbé volt kiszolgáltatva a helybeli munkalehetőségeknek. Ha másutt nem, az erdőn mindig akadt fuvarosmunka, amelyet 149 Domanovszky i. m. 106. \50 Pálmány \. m. 180. 151 Paládi-Kovács i. m. (1985) 306., 318-319. 152 Belitzky i. m. 64. 153 Viga Gy., 1979. 283.; Bodó i. m. 198. 154 Viga i.m. (1980)255-256. 155 Bakó F., 1987. 96-97.; Bodó S., 1987. 305-310. 156 Hoffmann i. m. 319.