Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)
ELŐSZÓ
ból tudunk arról, hogy Kecskemét környékéről a könnyű borokat Nógrád megyébe fuvarozták." Nagy volumenű szekerezés folyt a különféle gyümölcsökkel. Mivel a gyümölcskereskedelemnek korábban terjedelmes tanulmányt szenteltem, 100 itt csak utalok rá, hogy az I. világháborúig a gyümölcsök az élelmiszerek azon kivételes csoportját alkották, amelyek az ország peremterületeiről kerültek a kereskedelem révén az Alföldre. Elsősorban Gömör megye - különösen a Murány és a Csetnek völgye - rendelkezett nagy hagyományokkal a gyümölcskereskedelemben, 101 ahonnan a termést a Garam-völgybe, a Szepességbe és - szekereken - a magyar Alföldre szállították. 1 A gyümölcs- és aszalvány-kereskedelem fontos központjai voltak a 16-17. században Nagyszombat és Trencsén is: sokfelől jártak ide vásárolni, de fuvarozták is innen a gyümölcsöt Lengyelországba, az Alföldre, sőt, Horvátországba is. 103 Kassa vásári szabályzata 1731-ben külön intézkedik a gyümölcsösszekerek vámjáról: gyümölcsös teher szekér éktől, gesztenyés szekértől és dinnyésszekértől egyaránt 12 dénár vámpénzt szednek. 104 A gyümölcs nagyobb távolságra való szállításához a szekerezés játszott meghatározó szerepet. Úgy tűnik, hogy a kiemelkedő gyümölcstermesztő tájakat is „specializálódott" fuvarosréteg szolgálta ki. Jól megfigyelhető ez a történeti Gömör esetében: a Rima, Balog-, Murány-, Sajó-, Csetnek-völgy gyümölcsét a híres gömöri furmanok szállították le az Alföld irányába. 105 Ezek a fuvarosok persze nemcsak az áruféleségnek a fuvarozására szakosodtak, hanem bizonyára arról van szó, hogy az év egy részében ez (is) munkát jelentett számukra. Hasonló figyelhető meg a Bükk-vidék fuvarosainál, akik - a mész, fa, faszén, és egyebek mellett - a gyümölccsel, főleg szilvával végigházalták a Jászság, Kunság, Hajdúság településeit, a legelök pásztorait, a puszták cselédjeit. 106 Tovább sorolhatnánk az egyes élelmiszer-féleségeket, amelyeket - több-kevesebb rendszerességgel - fuvarosok szállítottak olykor nagy távolságokra, úgy, hogy gyakran maguk is kereskedtek velük. Az Ipoly-völgy burgonya^, Losonc környékének zöldsége, paradicsoma, és hagymája, 107 a makói hagyma, a debreceni és a nyírségi tirpák szalonna, ws a különféle húsok és húsáruk, 109 tejtermékek, pékáruk stb. egy-egy vidék, egy-egy település, gyakran egy-egy foglalkozási csoport hosszabb-rövidebb ideig piacképes terméke, készítménye, melynek értékesítésére a fuvarosok kisebb-nagyobb csoportjait veszik igénybe, több-kevesebb rendszerességgel. Érdekes példát említ Márkus Mihály, amelyet - éppen a „specializálódás" sajátos volta miatt - érdemes itt felidézni. Az állatokkal való kereskedés során - a vasúti szállítást megelőzően - a jószágot általában lábon hajtották a vásárra, ill. haza, vagy a vágóhídra. A híres kassaújfalui sertéskupecek által vásárolt állatokat azonban gyakran fuvarosok szállították el a vásárterekről. A varranói vásárban vett disznókat az ottani fuvarosfalvak (Secovea, Sacurov, Vechec, Cemercé) lakói szállították haza. A Nyíregyházán vásárolt sertéseket ott fogadott fuvarosok hozták Bodrogkeresztúrig , ott új fuvarosokat fogadtak. Onnan Abaújszántóig fuva99 Sztudinka i. m. (1911) 22-23. 100 VigaGy., 1986a 175-195. 101 Galgóczi K., 1855. 282-283. 102 Kopálová, D. 1981. 59-80. 103 Trejbál, J. 1973. 110. 104 Kemény L., 1900. 88. 105 Kopálová i. m. 69-70.; Gallo i. m. 67-87. 106 Viga Gy., i. m. (1986a.) 183-184. 107 Paládi-Kovács A., 1984a. 377-381. 108 RáczS., 1983. 4. sz. 30.; Gunda B., 1940. 280. 109 Márkus M., 1977. 384-385.
