Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

érkező fát a kikötőkből Bereg, Szatmár, Szabolcs, Zemplén, Heves és Szolnok megyék jobbágy-paraszt fuvarosai továbbították rendelkezési helyére.

33 A múlt század második felétől a kitermelt fát a vasútállomásokra fuvarozták a paraszt szekeresek tömegei. Az épületfa, gerenda, deszka, zsindely mellett szekerek ezrei hordták évszázadokon át az Alföldre a felvidéki fa háziipar százféle portékáját is. A fuvarosok gyakran maguk is kereskedtek a fával: a közös erdőből járandóságként kapott, vagy pénzen váltott fát árulnak Pest, Vác, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Sárospatak piacain, vagy az Alföldre szekereznek vele, ahol gabonára, élelemre cserélik. A fa fuvarozása - hasonlóan az erdőmunka más területeihez - az északi régió népességénél e tevékenység alaprétegéhez tartozik, amihez bármikor szívesen nyúl, ha rászorul. Nagy volumenű szállítás, s fokozatosan specializálódó fuvarosréteg állt a különféle ércek, de elsősorban a vas bányászatának és feldolgozásának szolgálatában. Bár Sztitdinka Ferenc szerint a Szepes, Liptó és Zólyom megyei nagyfuvarosok azok, akik a vas fuvarozásában „uralkodnak"/

4 a hazai vasércbányászat területi átrendeződésével párhuzamosan

3 egyre inkább a történeti Gömör területére koncentrálódott - az északi régióban - a vasérc kitermelése és feldolgozása. A vaskövet a bányák többségénél szekéren kellett a kohóig szállítani,

36 s maga a vas feldolgozása és értékesítése is elképzelhetetlen volt a fuvarozás nélkül. A gömöri fuvarozás, mint jellegzetes, az itt élő ember karakteréhez tartozó tevékenységi forma

37 kialakulását kétségkívül a vasgyártásnak köszönheti.

38 Gömörben a fuvarozás annyira általános tevékenység volt, hogy a 17-18. században egész falvak léteztek, amelyek lakói erre a foglalkozásra specializálódtak. Belőlük már a 17-18. században jellegzetes foglalkozási réteg kezdett kialakulni, amely nem sorolható sem az iparosok, sem a kereskedők, sem a földművesek közé.

39 A szekeresek szállították a bányákba a fát, s ők fuvarozták a kohókhoz a faszenet is. Mivel a bányák és a hámorok sokáig a földesurak kezében voltak, valószínűleg robotteherként nehezedett a fuvarozás a jobbágyság egy részére,

40 ám igen hamar kialakul a bérfuvaros-kereskedők vállalkozó típusa, elsősorban a kész vasáruk értékesítésére. Az Alföldre vonuló vasas szekerekről gyakran történik említés a vámnaplókban. (Ezt fentebb a tokaji és a tiszalúci vám kapcsán említettem.) Nógrád megyében a 17. században vasas szekerektől 1 sing vas vámot szedtek.

41 A gömöri fuvarosok hordták szét távoli tájakra azt a sokféle vasárut, ami a vasverőket, hámorokat elhagyta. Márkus Mihály révén a mecenzéfi vasáruk jelentőségét különösen jól ismerjük: ezekkel lényegében az ország egész területére eljutottak, fellelhetők voltak Moldvában, Bukovinában, sőt Galíciában, Lengyelországban is. A karavánokban haladó szekereken kapák, láncok, ácskapcsok, s számos egyéb vasáru utazott, amelyek egy részének szerepe volt távoli tájak eszközkultúrájának formálásában is.

42 33 Cseri M., 1986.211-212. 34 Sztudinka R, 1901. június 23. 2.; Sztudinka F., 1911. 107. 35 ZsámbokiL., 1982. 13-48. 36 Paládi-Kovács A., 1985. 313. 37 Andrásfalvy B. 1972. 145. 38 Gallo i. m. 68. 39 Gallo i. m. 67-68. 40 Heckenast G., 1987. 81. 41 Pálmány i. m. 180. 42 Márkus M, 1964. 36.