Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

lőhelyek, révek jelentőségét, gazdasági és kulturális akkumuláló szerepét, még akkor is, ha valódi helyzeti energiájuk csak gazdasági és cserefolyamatok szerencsés egybeesése révén alakulhat ki.

42 A gazdálkodás térszerkezetének másik összetevője már a társadalmi felépítményhez kapcsolódik: a táji feltételekre alapozva, koronként változó, módosuló formában épül fel a termelési és gazdasági kapcsolatok struktúrája. Ennek a rendszernek vannak stabil elemei is, pl. éppen a természetes határok formájában 43 A természeti feltételek mellett a Felföld hagyományos műveltségét a Kárpát-medence centrális területeitől való távolság, a szomszédos etnikumokkal való kölcsönhatás mértéke és jellege, valamint a marginális helyzet különböző fokozatai is differenciálták.

44 Az állandóan jelenlevő természeti faktorok ellenére ez igen bonyolult és változó struktúra, aminek talán legfőbb törvényszerűsége a domb- és hegyvidéki népesség sokirányú alkalmazkodóképessége, kapcsolatainak sokirányúsága és változó jellege. (Utalok itt a Bükk hegység példájára, ahol a táj földrajzi tagolódását jól kitapinthatóan követte az életmód szerkezetének változása, s a geográfiai kistájak mentén kirajzolódik a tradicionális műveltség zonális struktúrája is.

45 Hasonló tagozódás figyelhető meg a Zempléni-hegység területén, ahol térben is jól elkülönülnek egymástól a bánya- és manufaktúra-ipar, az erdő-, szántó- és legelőgazdálkodás, a szőlőművelés körzetei 46 A táj geográfiai „lépcsőit" szinte követik a műveltségi szintek.) 8. A fentiek összegzéseként hangsúlyoznunk kell a környezeti feltételek bizonyos elemeinek változó jellegét, ami nem utolsósorban éppen az emberi tevékenységek következménye. Jól példázza ezt a Felföld erdőségeinek sorsa: a tűlevelű erdők és az északi lombos erdők faállományát évszázadokon át pusztította az ember, s ez a faanyag - építőfa és sokféle fatárgy, faeszköz formájában - az Alfölddel folytatott termékcsere egyik alapja volt. Az erdővidék népe az irtások révén mind nagyobb területeket kolonizált: pl. az abaúji Hegyközben még a 19. század végén is folyt az erdők irtása és az irtványföldek feltörése.

47 Ugyanakkor a 18. század közepétől már mindinkább az erdővédő intézkedések váltják fel a faállomány kiirtását

48 Vagyis a nemzedékek sora fáradozott azon, hogy a tájat egyre kedvezőbb életfeltételek szolgálatába állítsa, miközben messzemenően igazodott sajátos természeti környezetéhez.

49 A környezeti feltételek laza keretét jelentik a különféle gazdasági struktúráknak, de az azonos gazdasági struktúra esetében is létrejöhetnek és létrejönnek eltérő műveltségi formák.

50 A Felföld tradicionális gazdasági szerkezete egy sajátos szövetű, laza halmaz, ami számos hasonló vonása ellenére is rendkívül változatos tartalmat és formákat takar. Mindez kihatott a hagyományos népi műveltség egészére. Napjainkra természetesen sok tekintetben megváltozott a helyzet. A 20. század végének azonban számos gondja hangsúlyozza, hogy a természet és az ember harmóniáját az emberiségnek - fennmaradása és a fenntartható fejlődése érdekében - helyre kell állítania. Ehhez az etnográfia tanulságos példákkal szolgál. 42 ClwlnokyJ., é. n. 1964. 43 ClwlnokyJ., é. n. 72-92., 112-131. 44 Paládi-Kovács A., 1982. 177-178. 45 BakJ., 1932. 12-13.; Viga Gy, 1986. 9-12. 46 Frisnyák S., 1985. 47. 47 Balassa /., 1964 61. 48 Ha B., 1976. 396. skk. 49 KósaL, 1982. 16.; Mendöl T., 1932.47-68. 50 Max Weber megállapítását idézi: Nádasi É., 1985. 24.