Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

vákiai oldalán a két háború között a Kárpátalja zsidósága is, s szerepük természetesen nem a vándorkereskedelemben volt igazán jelentős. A vándoriparosok közül az üvegesek és a drótosok ezen a tájon is közismertek voltak. Szlovákok voltak, akik - szentmáriai adatközlőm szerint - Turzovkáról, Trencsén megyéből jártak, 108 de a magyar időben jöttek a Zempléni-hegyvidék hutáiból is (Kis-, Nagy-, Közép-, Vágáshuta stb.). Amellett, hogy a repedt cserépedényeket meg­drótozták, árultak falvainkban egérfogót, pipaszurkálót, s más apró tárgyakat is, időről időre megjelentek a vándor kéményseprők is. 109 Ugyancsak rendszeresen látogatták fal­vainkat a vándor herélők, miskárok, meskárok, akik csikókat, borjakat, malacokat herél­tek. Az emlékezet ezeket egyértelműen morvának tartja, akik bőrnadrágjukban és ka­barjukban, széles bőrövükkel és furcsa bőrtáskájukkal megjelenésükben is jellegzetesek voltak. Voltak magyar parasztemberek is, akik értették a herélést, de a morvákat tartották a leginkább hozzáértőnek, akiknél ez a mesterség apáról fiúra öröklődött. Az említetteken kívül számos - rendszeresen vagy alkalmanként megjelenő - ván­dorárust-alakot lehetne említeni, akik különböző módon befolyásolták a gazdálkodás, tárgyi ellátottság, életmód folyamatait. S voltak persze a gazdaság területén kívül is: gondoljunk azokra a vándorokra, mutatványosokra, akik révén - tojáson, kukoricán vett jeggyel - először láthatott majmot vagy „csodapókot" a bodrogközi falvak népe. A faluról falura házaló vándorárusok kapcsán csakúgy, mint a vásári árusok egyes alakjairól különféle szövegeket, rigmusokat, olykor énekelhető strófákat is őriz az emlé­kezet. Ezek folklorizálódtak, s bizonyára nem véletlen, hogy falvainkban olykor adat­közlők idézik őket, akik általában jó mesélő és szórakoztató hírében állnak. E tréfás szö­vegek önálló életet éltek, s valójában csak közvetve kapcsolhatók ma már össze magá­nak az árucserének a folyamatával, aktusával. 110 Példaként néhány Bélyben gyűjtött szö­veget mutatok be." 1 Hét, hét, hét, minden darab hét, Máma hétér', holnap nyolcér', holnapután tizennyolcér', hét, hét, hét, hét az ára hét. A jányoknak bugyogó, a fiúknak trikó, hét, hét, hét, minden darab hét. Bugyog elől, bugyog hátul, bugyog minden oldaláról, hét, hét, hét, hét az ára hét. 108 Majlkrics József, szül. 1923. E vidék drótosairól emlékezik meg könyvében Ferko, V. 1985. \ 09 Szulovszky J., 1992. UO Katonai, 1976. 111-192.; Ujváry Z, 1986.29-38. 111 Szabó Gyula, szül. 1914.; Bálint József, szül. 1907. Az előbbi jeles mesélő, mesekincse felgyüjten­dő feladat lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom