Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

tést, föld mivelést, úgy hasonlóképpen az halászatot, csíkászást, káposzta és Dinnye termesztést is erőssen gyakorollyák. Emellett minden esztendőben sok ezer álfákat és szőllö karókat, s épületre való fákat téli időbe készítvén, Tavasszal az Árvíz idején a Bodrogon az Hegy Allyai várossokra szálakon le szoktak szálítani, a mely ezen környéknek egyik fő jövedelme." Az utóbbi mondat már utal a Bodrogköz és Tokaj-Hegyalja nagy múltú gazdasági kapcsolatára, Bodrogszerdahely leírása kapcsán pedig a Nyírség felé tesz érdekes elhatárolást: „Ung vár felé menő ország út a Hegy Allyai városokrul keresztül megyén rajta, úgy hasonló képpen a Dinnyés Nyírségre is megyén itten által ország út."

5 Siska József - történeti-településtörténeti források mellett figyelemmel Ébner (Gönyey) Sándor kutatási eredményeire is

6 - hat kistájat különít el: Bodrogzug, Tiszamellék, Ticemellék, Bodrogmellék, Karcsamellék, Hosszúrét. Borsos Balázs — számítógépes analíziséhez - a folyóvizek és a domborzat alapján végezte el a kistáji besorolást, s ennek alapján nyolc egységet különít el: Bodrogzug-Szigetköz, Tisza mente, Rozvágyi dombság, Karosa mente, Bodrog mente, Tice mente, Helmeci-dombság, Hoszszúrét.

1 Analíziséhez - az említett kistáji csoportosítás mellett - felhasználja a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a településföldrajzi helyzet, a településszerkezeti típusok, az évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség, valamint a talajtípusok lokális jellemzőit is, s ezek alapján a tájhasznosítás tíz típusát különíti el. Ugyanakkor megállapítja, hogy a folyók szabályozása előtt főleg három geográfiai tényező befolyásolta a gazdálkodás térbeli tagoltságát: 1. A különböző tengerszint feletti magasság és az ebből következő vízjárás. 2. A település domborzati helyzete. 3. A földrajzi kistájhoz való tartozás. Az első kettő alapján szigettelepülést, folyóparti települést és hegylábi települést különít el, amelyek besorolását a harmadik tényező, a földrajzi kistájak alapján véli besorolhatónak. Borsos Balázs vizsgálata, különösen a témakörrel foglalkozó, s megjelenésre váró disszertációja

9 több dologra is figyelmeztet, különösen ha figyelembe vesszük éppen az ökológiai közelítés azon fontos tanulságát, hogy az azonos földrajzi környezet nem feltétlenül jelent azonos korrelációt, s azonos kultúrát.

10 Részben arra, hogy a vizsgálatba bevont elemek számának növekedésével arányosan változik a típusalkotás lehetősége, s növekszik annak valószínűsége, hogy az egyes csoportok ismertetőjegyeinek izoglosszái nem fedik egymást. Másrészt arra, hogy mindezek vizsgálata a műveltség jellemzőinek esetében még sokkal bonyolultabb, s ma még nem rendelkezünk annyi ismerettel a Bodrogköz tradicionális kultúrájáról, hogy annak regionális tagolódását egyértelműen megállapíthatnánk. Sok részlete tisztázatlan a műveltség történeti változásának is, s nagyon óvatosan kell eljárnunk, amikor a különféle elemzések típusait, fogalmait az ismert, s meglevő táj fogalmakkal kívánjuk egymás mellé rendezni. Az alábbi fejezet arra keresi a választ, hogy miként változott, mennyiben változott a Felső-Bodrogköz falvainak belső és külső kapcsolatrendszere, s milyen földrajziökológiai tényezők, s miféle társadalmi-politikai és kulturális hatások befolyásolják a 5 Molnár A., 1799. passim. Vö. még: Udvari I., 1992. 80-84. 6 Ébner (Gönyei) S., 1925. 65-102.; Siska J., 1986. 202-203. 7 Borsos B., 1994. 310. 8 Borsos B., 1994. 310-326. 9 Borsos B.: Három folyó között. A hagyományos gazdálkodás alkalmazkodása a természeti viszonyokhoz a Bodrogközben a folyószabályozási munkák előtt és után - 1840-1910. Kézirat és tézisek. Budapest, 1994. 10 Kroeber, A. L. 1931. 250.; Frake, O. Ch. 1962. 53-55.