Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

tést, föld mivelést, úgy hasonlóképpen az halászatot, csíkászást, káposzta és Dinnye ter­mesztést is erőssen gyakorollyák. Emellett minden esztendőben sok ezer álfákat és szőllö karókat, s épületre való fákat téli időbe készítvén, Tavasszal az Árvíz idején a Bodrogon az Hegy Allyai várossokra szálakon le szoktak szálítani, a mely ezen környéknek egyik fő jövedelme." Az utóbbi mondat már utal a Bodrogköz és Tokaj-Hegyalja nagy múltú gazdasági kapcsolatára, Bodrogszerdahely leírása kapcsán pedig a Nyírség felé tesz ér­dekes elhatárolást: „Ung vár felé menő ország út a Hegy Allyai városokrul keresztül megyén rajta, úgy hasonló képpen a Dinnyés Nyírségre is megyén itten által ország út." 5 Siska József - történeti-településtörténeti források mellett figyelemmel Ébner (Gönyey) Sándor kutatási eredményeire is 6 - hat kistájat különít el: Bodrogzug, Tiszamellék, Ticemellék, Bodrogmellék, Karcsamellék, Hosszúrét. Borsos Balázs — szá­mítógépes analíziséhez - a folyóvizek és a domborzat alapján végezte el a kistáji beso­rolást, s ennek alapján nyolc egységet különít el: Bodrogzug-Szigetköz, Tisza mente, Rozvágyi dombság, Karosa mente, Bodrog mente, Tice mente, Helmeci-dombság, Hosz­szúrét. 1 Analíziséhez - az említett kistáji csoportosítás mellett - felhasználja a tenger­szint feletti magasság, a domborzat, a településföldrajzi helyzet, a településszerkezeti típusok, az évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség, valamint a talajtípusok lokális jellemzőit is, s ezek alapján a tájhasznosítás tíz típusát különíti el. Ugyanakkor megálla­pítja, hogy a folyók szabályozása előtt főleg három geográfiai tényező befolyásolta a gazdálkodás térbeli tagoltságát: 1. A különböző tengerszint feletti magasság és az ebből következő vízjárás. 2. A település domborzati helyzete. 3. A földrajzi kistájhoz való tartozás. Az első kettő alapján szigettelepülést, folyóparti települést és hegylábi települést különít el, amelyek besorolását a harmadik tényező, a földrajzi kistájak alapján véli be­sorolhatónak. Borsos Balázs vizsgálata, különösen a témakörrel foglalkozó, s megjelenésre váró disszertációja 9 több dologra is figyelmeztet, különösen ha figyelembe vesszük éppen az ökológiai közelítés azon fontos tanulságát, hogy az azonos földrajzi környezet nem fel­tétlenül jelent azonos korrelációt, s azonos kultúrát. 10 Részben arra, hogy a vizsgálatba bevont elemek számának növekedésével arányosan változik a típusalkotás lehetősége, s növekszik annak valószínűsége, hogy az egyes csoportok ismertetőjegyeinek izoglosszái nem fedik egymást. Másrészt arra, hogy mindezek vizsgálata a műveltség jellemzőinek esetében még sokkal bonyolultabb, s ma még nem rendelkezünk annyi ismerettel a Bod­rogköz tradicionális kultúrájáról, hogy annak regionális tagolódását egyértelműen meg­állapíthatnánk. Sok részlete tisztázatlan a műveltség történeti változásának is, s nagyon óvatosan kell eljárnunk, amikor a különféle elemzések típusait, fogalmait az ismert, s meglevő táj fogalmakkal kívánjuk egymás mellé rendezni. Az alábbi fejezet arra keresi a választ, hogy miként változott, mennyiben változott a Felső-Bodrogköz falvainak belső és külső kapcsolatrendszere, s milyen földrajzi­ökológiai tényezők, s miféle társadalmi-politikai és kulturális hatások befolyásolják a 5 Molnár A., 1799. passim. Vö. még: Udvari I., 1992. 80-84. 6 Ébner (Gönyei) S., 1925. 65-102.; Siska J., 1986. 202-203. 7 Borsos B., 1994. 310. 8 Borsos B., 1994. 310-326. 9 Borsos B.: Három folyó között. A hagyományos gazdálkodás alkalmazkodása a természeti viszo­nyokhoz a Bodrogközben a folyószabályozási munkák előtt és után - 1840-1910. Kézirat és tézisek. Budapest, 1994. 10 Kroeber, A. L. 1931. 250.; Frake, O. Ch. 1962. 53-55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom