18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
POLITIKA- ÉS HIVATALTÖRTÉNET - Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század eleji kormányhatóságokban
hoz híven, a hagyományos rangszempont szabta meg a sorrendet, míg a hivatali senium elve - újonnan szervezett hatóságokról lévén szó — nem is juthatott szóhoz. így készítette el a kancellária a királynak Sinzendorff útján küldött rendeletére már az 1723. év végén a megalakuló helytartótanács tagjainak ülés- és szavazásrendjét. A dolog nem volt egyszerű, mert a királyi kinevezés csak az egyes statusokon belül adta meg a sorrendet, de azt pl. nem szabályozta, hogy a főpapok és a főurak egymás közt milyen sorrendben szólaljanak fel. A kancellária a kinevezettek egyéb méltóságának és addig viselt tisztségének alapos mérlegelése után, az eredeti kinevezési sorrendet sokban megváltoztatva, az alább (283. 1.) látható rendet javasolta. Az egész tervezet mutatja, mekkora fontosságot tulajdonítottak az egykorúak a rangsor kérdésének a kollegiális hivatalok életében. A kancellária olyan aprólékos gonddal latolgatta a tanácsosok rangját-méltóságát, mint aki tisztában van vele: az, hogy valaki mögéje kerül a másiknak, annyi, mintha a „bőréről" lenne szó, s viszont az előbb-ültetés készségesebbé tehet a király szolgálatában. 81 Hogy a rangsorolásból valamiképp sértődés vagy összeütközés ne keletkezhessek, a prímást inkább az asztalfőre, az elnök jobbjára ültették, ugyancsak kimagasló helyet kapott az előkelőbb jobb oldalon a kalocsai érsek, Szörény c. püspök után pedig hat helyet üresen hagytak a főurakkal szemben. Az utóbbiak sorrendjét a kancellária (akárcsak a köznemesekét), a kinevezés rendjétől eltérően, rangjuk szerint állította össze; a kamaraelnököt azért tette Czobor, az ország bárója elé, mert „ennek a tisztségnek különös respektusa van Magyarországon". Már most a szavazás a következő sorrendben folyt: a referens után a két érsek, majd az országbíró és a bán szólalt fel, aztán a veszprémi püspök, utána a főurak, a tárnokmestertől le Esterházy Gáspárig, majd Szörény püspök, br. Meskó, végül a köznemes-tanácsosok a szerint, hogy milyen elől ültek (előbb a jobb, azután a bal oldali: Antolcsics, Sigray, Sándor stb.), s a vitát az elnök zárta le. A király teljesen magáévá tette ezt az elrendezést, szó szerint is elismervén az ország szokását; mindössze Czobor és Erdődy helyét cserélte fel az országbáróság sorrendjére és a titkos tanácsosság seniumára hivatkozva. 82 Hasonló szempontok szerint állította össze a kancellária legfelsőbb jóváhagyással a hétszemélyes tábla ülés- és szavazati rendjét a következőképpen: elnök a nádor, utána következnek: az esztergomi és a kalocsai érsek, az országbíró (aki egyben elnökhelyettes), a tárnokmester, gr. Zichy Péter főétekfogómester, gr. Esterházy József főudvarmester, gr. Batthyány Zsigmond kir. tanácsos, gr. Berény Tamás, Berkess András heracliai felszentelt püspök, váci prépost, Okolicsányi János novii c. püspök, kir. táblai prelátus, Kis János ansariai c. püspök, Ugronovics Kristóf trencséni, Melczer Mózes sárosi alispán, Hrabovszky Gáspár ügyvéd, Baranyai Miklós biharmegyei jegyző. 83 A kerületi táblák részére is készült, ugyancsak 8l „Patachich, de cujus... pelle agitur"; „in sessionem... competentem... introduclus ad indefessa Majestati V. S. praestanda seruitia habilior reddi queat." Orig. ref. 1718: 4. 82 „Placet ut iuxta consuetudiem regni clerus sedeal a dextris et cum iuxta eandem consuetudinem semper ordo baronatuum obseruetur mihi videtur tarn ob banc rationem quam etiam ob antiquiorem intimum (!) consiliariatus decretum post tavernicorum magistrum sedeat Janitorum post eundem camerae praeses post caroli et sic de sequentibus in reliquo placet. Carolus." Orig. ref. 1724: 3., vö. Conc. exp. 1724. Jan. 80. 83 Orig. ref. 1724: 3., vö. Conc. exp. 1724. jan. 80. A hétszemélyes tábla tagjai hasonlóan helyezkedtek el a tanácskozó asztal jobb és bal oldalán, mint a helytartótanácsosok. Kiviláglik ez Szent-
