18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

tett neki. Rendelkezései hagytak ugyan hézagokat és kibéivókat a földesúrnak, de az adott helyzetben meglehetősen hathatós intézkedéseket hozott a mind szélesebben gyűrűző földesúri kizsákmányolás korlátozására. Kevésbé látszott megnyugtatónak az a mód, ahogy a jobbágyföld földesúri kisajátításának próbált gátat vetni az Urbárium; az éiri joghatósággal kapcsolatos intézkedései pedig világosan mutatták a feudális rend fenntartására, sőt megszilárdítására irányuló szándékát. Pest megye egyelőre nem sok tanújelét adta annak, hogy az úrbéri rendelettel érdemben foglalkozott s annak keresztülvitelét napirendre tűzte volna. Úgy látszik, abban bízott, hogy ezt a kellemetlen és veszedelmes, a megye urainak érdekét sértő rendeletet, mint már sok más társát is, sikerül majd szép csendben ad acta tenni. Amikor azonban a ráckevei uradalomból beérkező panaszok, az ott kötendő szerződés és a visegrádi uradalomban behozandó urbárium ügyét felterjesztette, a válaszul 1767. június 5-én II. József aláírásával kiadott királyi rendelet a konkrét állásfoglalás során váratlanul az úrbérrendezés dolgára is kitért. Ehhez képest a helytartótanács 1767. június 25-én meghagyta a vármegyének, hogy mihamarabb tartson közgyűlést, onnan küldjön ki megbízottakat a rendelet végrehajtására, s miután ezek a megbízás igazságos és lelkiismeretes teljesítésére az előírt módon esküt tettek, Szvetics Jakab személynöknek, a megye főispáni adminisztrátorának elnökletével fogjanak munkához. Az első feladat a helységek osztályozása; ennek során az a kiküldött, aki valamely községben ottani birtokánál fogva vagy pedig valamely helybeli birtokoshoz fűződő rokonság vagy egyéb lekötelezettség révén érdekelve van, az illető község besorolásában nem vehet részt. Mivel a vármegye nagy kiterjedésű, változatos talajjal s egyéb körülményekkel, a telkek nagyságában csak úgy érhetnek el helyes arányt, ha a szomszéd megyékben alkalmazott normát figyelembe véve, legalább 4-5, esetleg több osztályt különböztetnek meg. Lelkiismeretesen, a föld minőségét s az előnyös és hátrányos adottságokat helyesen mérlegelve, igazságos arányt létrehozva állapítsák meg a jobbágytelek és tartozékai nagyságát az egyes osztályokon belül. S ha így az osztályozás munkájával elkészültek, terjesszék fel az egészet rövid, de velős megokolással: az egyes helységeket miért sorolták ebbe vagy abba az osztályba?

29 Teltek a hónapok, de Pest megye még mindig nem adott választ; érdemben nem is adhatott, hiszen - amire a helytartótanács nem figyelt fel - még az úrbérrendezés kezdő lépését: a 9 pontot illető vizsgálatot sem tette meg. A helytartótanács részéről komoly figyelmeztetésre

30 volt szükség, hogy kilépjen passzivitásából - mint kiderült: passzív ellenállásából. Végre szeptember 30-án terjedelmes előterjesztéssel felelt.

31 Ebben helyesen tapintott rá jó néhány sajátos körülményre, amelyek problematikussá tették az ország nyugati, északi részén tapasztalt viszonyokból kiinduló szabályozásnak minden további nélkül az alföldi helyzetre való alkalmazását. A válasz egyben tanulságos képet ad földesúr és jobbágy viszonyáról a vármegye különböző típusú községeiben - igaz, az uralkodó osztály szemszögéből. Nem fukarkodik átlátszó ravaszkodással sem, hogy az uralkodó saját érveit visszafordítsa 2R

Vö. uo. 385, 444, 1. ^Urb. Pest 1767. jún. 5. jún. 25. ™Uo. 1767. szept. 15. "Uo. 1767. szept. 30. - PmL. Közgy. jkv. 1767 : 1416-17. 1.