18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
MÓDSZERTAN - Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről
századra összpontosult, meglehetősen egyoldalú kép tárul a szemlélő elé, kivált a két világháború közti időszak termését tekintve, amikor a nagybirtokra eső vakító fényözön a paraszti osztályharcot s ennek hátterét homályba borította. De főképp a történetfelfogás terén mutatkozik visszakanyarodás, ha Acsádynak s néhány kortársának részben materialista elemekkel átszőtt radikális polgári szemléletét a szellemtörténet feudalizmus felé forduló, szélsőségesen idealista felfogásával vetjük egybe. A felszabadulással gyökeres változás indult meg mindebben: a századforduló, majd a Domanovszky szerkesztette „Tanulmányok" után beköszöntött agrártörténelmünk fellendülésének harmadik, legtöbbet ígérő korszaka. 78 Már 1848 centenáriumának ideje jelentős eredményeket mutathatott fel: Szabó Istvánnak főképp az örökös jobbágysággal kapcsolatos eredményeit; Mérei Gyula pedig, mezőgazdaságot és agrártársadalmat együttesen vizsgálva, a feudalizmus válságára kiterjedő korszak megismeréséhez egyengette az utat. A döntő fordulat azonban a marxista történet jelfogás felülkerekedésével következett be. Molnár Eriknek a magyar őstörténet s a XI-XV. század társadalmára vonatkozó új eredményei jelentős agrártörténeti problémák megoldásához is hozzásegítettek. A marxista klasszikusok tanításainak alkalmazása is kezdetét vette: Pach Zsigmond Pál ilyen indítással fogott az eredeti felhalmozás vizsgálatához. A továbbiakban a XIV., a XVIII. század s az abszolutizmus idejének problémáira irányuló vállalkozások jelezték agrártörténeti irodalmunk fellendülésének előremutató útját. 9 Már futó megtekintésre, külsőleges, mennyiségi mérlegelés alapján is szembeszökő az elmúlt másfél évtized erőfeszítéseinek eredménye. Ha összeszámolnók az önállóan, folyóiratokban és gyűjteményes munkákban megjelent, speciálisan agrártörténeti munkákat, az eredmény nyilván azt mutatná, hogy ez idő alatt mennyiségre nézve is több tanulmány született, s összterjedelmük is nagyobb, mint a megelőző korszakokban együttvéve. S ami a jövőt illetően még több eredménynyel biztat: a Magyar Tudományos Akadémia kebelében immár külön Agrártörténeti Bizottság működik, s tudományszakunk évek óta külön folyóiratot mondhat a magáénak. Nem csupán itt, az Agrártörténeti Szemlében nyílik - a Gazdaságtörténelmi Szemle után ismét - kútfők közzétételére alkalom. A marxista történettudomány korán felismerte, hogy a szellemtörténeti irány a maga módján igyekezett kihasználni azokat az agrártörténeti adatokat, melyeket a pozitivisták szorgalma tárt elő, s így új eredmények eléréséhez új források napvilágra hozatala is kívánatos. S ami fontosabb: az addigi kútfőközlés az uralkodó osztály szempontjainak, feudális-tiri érdekeknek érvényesülése következtében nyilvánvaló egyoldalúságot mutatott. A ,H A felszabadulás utáni agrártörténeti irodalomra vonatkozólag haszonnal forgattam: P. GunstT. Kolossá: Izucsenyie agrarnoj isztorii v Vengrii poszle 1945 g. Moszkva 1961. 7 'Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 1948. Vö. Ért. t. t. k. 1947. Mérei Gy.: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Bp. 1948. - Molnár E.: A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig. Uo. 1945, 2 1949. - US: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Uo. 1949. - Pach Zs. P.: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. Századok 1948. - US: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Uo. 1952. - Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században, szerk. Székely György. Uo. 1953. - Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790, szerk. Spira György. Uo. 1952. - Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában, szerk. S. Sándor Pál. Uo. 1951.
