Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)
A MISKOLCI FAZEKASSÁG SZEREPE A KISEBB BORSODI CENTRUMOK LÉTREJÖTTÉBEN
Szomolya A Bükk hegység délnyugati lejtőinél fekvő kis falu lakossága színtiszta római katolikus, piacai Mezőkövesd és Eger. A legkisebb fazekashelyeink közé tartozik, de a fennmaradt edények tanúsága szerint a 19. század utolsó két évtizedétől a 20. század közepéig folyamatosan élt ott fazekas. Az adataink is rendkívül gyérek. 190Ó-ban a népszámlálás egyetlen szomolyai fazekast sem említ 441 a megyei iparoslistákhoz hasonlóan, és tárgy sem sok tanúskodik a mesterségről. Az a néhány darab, ami hitelesei) szomolyai készítésű, meg is indokolja ezt: nehezen azonosíthatók a helyi termékek, mert nincs önálló stílusuk. Jóformán mind krétafehér alapra kékkel, zölddel és vörösbarnával, ecsettel festett virágdíszes, vagyis hevesi stílusú. A mesterekről pedig túl keveset tudunk ahhoz, hogy műhelyenként ismerhetnénk őket. Egyediséget talán néhány butellában fedezhetünk fel (71. kép). 71. kép. Kulacs Szomolyáról (HOM 53.231.1. Itsz.) 441 Magyar Statisztikai Közlemények II. köt. 1904.