Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A MISKOLCI FAZEKASSÁG KAPCSOLATA A KÖZÉP-TISZAI STÍLUSCSOPORT KÖZPONTJAIVAL

formációt a csati fazekasságról, ezért keveset tudunk róla. Tízet nem haladta meg az egyidejűleg dolgozó mesterek száma. 63. kép. Tálka Mezőcsátról (HOM 53.3.12. Itsz.) Mezőcsát fazekasságának díszítőstílusa a kezdetektől a mesterség végéig egységes volt. „Olyan egyéni jelleggel bír, melynek eredetét a környező stílusokból eddig nem sikerült eredeztetni és így a hódoltsági behatástól eltekintve megfejtetlen" - írta róla Domanovszky György. 17 A mezőcsáti 19. századi fazekasság és a Miskolc környéki hódoltság kori magyar fazekasság közötti színhasználati, valamint díszítéstechnikai azonosság evidens. Szembeötlő a tálasedények díszítésének szerkezeti azonossága a diósgyőri várban lévő, kb. 200 évvel korábbi töredékekkel. A tál öblében lévő motívum nem veszi figyelembe az edény formáját, a díszítmény szélei felhajlanak a peremre. Ez azért is érdekes, mert a tányérok meglehetősen mély formák, a perem nagy szöget zár be az alappal. A mezőcsáti tálasedények a diósgyőrihez hasonlóan középsincüek, de különbség van a törés mértékében. Míg Diósgyőrben alig észrevehető a hajlás, Csaton mindig erőteljes. A mezőcsáti tányéroknak kivétel nélkül függőleges akasztófülük van. Ez a díszítmény417 Domanovszky Gy., 1953.