Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

DÍSZÍTÉSI HAGYOMÁNYOK, STÍLUSPERIÓDUSOK A CÉHES KORSZAKBAN

rendeltt Deputatió 1811 Eszt. Böjt. más Hav 17.dik és követő Napjain Miskóltz Várossában öszve-ülvén, az illető Mester-Emberek és árosoknak hit alatt történt kihallgattatásával folytatva végzett Munkálkodását, Véleményjével együtt e következendőkben adja-e lő. A Fazekasokra nézve: Ezeknek Müvéhez kívántatik: a. Agyag.Mellyet rész szerint a Miskóltzi, rész szerint pedig a Tapolczai határokban szerezvén, amonnan került 4. Szekér Agyaghoz, a Tapolczaibúl 1 Szekérrel: vagyis a Miskóltzibúl 4/5, a Tapolczaibúl pedig 1/5 vegyítés szükséges. A Tapolczaibúl egy Szekér agyag, Czédula-pénzel, ásással, és fuvarral együtt jön 16 Rf. a Miskóltzibúl pedig 4. Rfban. b. Máz. c. Öt féle festék. Melly két rendbéliek a Boltokban Vásároltatnak. És d. Tűzifa Melly Matérialékbúi egy Kemenczebéli égetéshez kivántatik: 1. Egy Szekérnyi Vegyitett agyag:mellynek árra Rf 4., Kr2. Húszon öt font máz: „ 50., „3. Festékbül „ 5., „4. Egy Szekér Tűzifa, mostani árra szerint „ 14., „ — És igy Summája „ 73.,,,Ezen egy Kemenczébűl kerül-ki 500.darab különb-különbféle Mázos Edény: Mellynek százzát mostanában 20. Rftjaval árrúlván, egy egész Kemencze fajin edénynek mostani árra tészen Rf 100 KrKi húzván belölle a Költséget „ 73 „ — Maradna fel 27 „ Ugy de azoknak ki-égetése körül 12 napig forgolódó 2., nap számos Asszony személy napi számját 1 Rf 30 Krban számlálván, tenne ez öszvességel „ 18Mellyet ki-húzván lenne a haszon Summája 9Egy Kájhas hasonló, de csak felényi materialékbúl és felényi öltségekbűl telvénki, az árra-is, a haszna-is csak felényi:"

353 Az összeírások tanúsága szerint a 18. század kereskedelmének megfelelően már nemcsak az arisztokrácia és a gazdagabb polgárság, de még az egyébként nem túl gazdag céhes mesterek is külföldi kerámia- és üvegtermékekkel díszítették a szobáikat. A céhes fazekasok ólommázas edényeit a mezővárosok szegényebb polgárai, az elszegényedett nemesség vásárolta. Az 1820-as években a fazekasság tekintetében bekövetkezett rohamos vidékiesedés és hanyatlás megállíthatatlan folyamattá vált, a vásárlóréteg Borsod megye parasztsága lett, amit szemléletesen bizonyítanak a céhtagok 19. századi vásározó helyei. DÍSZÍTÉSI HAGYOMÁNYOK, STÍLUSPERIÓDUSOK A CÉHES KORSZAKBAN Kevés olyan céh volt az országban, amelynek ilyen hiánytalanul megmaradtak az iratai, ugyanakkor hiteles készítményét alig tudunk felmutatni. Bodó Sándor 1976-ban gondos gyűjtési munkája révén is csak 12 jelzett edényt talált Miskolcról.

354 Magam a Néprajzi Múzeumban találtam egyetlen datált, felirattal hitelesített kulacsot (1871), és öt olyan edényt, amelyik feltételezhetően Miskolcon készült. A Herman Ottó Múzeum néprajzi és történeti gyűjteményében a céhes korszakból 4 db földből előkerült edény, ill. 353 BAZm. U.M. IV.7. 50l/e, 1238/1811. 354 Bodó S., 1976. 165-187.