Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A 18. SZÁZAD KERÁMIÁJA

be, hogy a díszítés szerkezete nem veszi figyelembe az edény törésvonalait. " Ez azonban nem teljesen helytálló: a belső tulipánok az aljhoz, a külsők a peremhez igazodnak. Származási helyéről semmit nem tudunk (36. kép). A párja 1967-ben került a Néprajzi Múzeumba.

176 A két tárgy között nemcsak nagyfokú a hasonlóság, hanem olyan azonosság mutatkozik, ami kétségtelenné teszi, hogy egy kéz készítette őket. Ezen a tálon 1713as évszám van. 1962-ben a miskolci színház melletti építkezéskor került elő egy tányér több darabja.

177 Formája, díszének szerkezete azonos a két előző tányéréval, velük egyidős lehet. Díszítése az előzőeknél több rokonságot mutat a hódoltság koriakkal: alapozása sárgásfehéres, barna kontúrozásúak a zöld-vörös virágok rajta. Égetéskor a zöld beleolvadt a színtelen mázba, amitől az egész edény erősebb zöld árnyalatot kapott. A kétségtelen rokonság mellett nemcsak a forma és a kompozíció, hanem a motívumok és a színek tónusa is eltér a diósgyőri töredékektől. Meggyőződésem, hogy a restauráláskor nem helyesen egészítették ki a tál díszítését: nem száraival az edény közepétől induló, a peremen váltakozó tulipán és fenyő vagy bimbóhoz hasonló elem ismétlődése volt az eredeti tányéron, hanem egy tőből kiinduló bokor. Jól látható, hogy az eredeti darabok két alsó, félig megmaradt motívumát „összeszorították" azért, hogy valami módon odarajzolhassák a tulipánt. Szerintem ott a csokor szára volt (37. kép). 38. kép. Festett padtámlák a miskolci Avasi templomból, 1758-ból Ezt a három darabot az egyszerű, naturalisztikus tulipánmotívum kapcsolja össze, s a lelőhelyeken túl éppen ez erősíti meg az esetleges borsodi, talán miskolci származásukat. Tombor Ilona a magyarországi festett asztalosmunkákat elemezve feltételezett egy miskolci-gömöri festőasztalos díszítőstílust. „Jellemzőjük a középtengelyt alkotó növényszárból szétágazó, nagyon dús, zöld színű levéldísz, melynek végződésénél tulipánok, rózsák, napraforgók nyílnak. E díszítéshez igen közelálló emléket ismerünk a határainkon túli, egykori Gömör megyéből, például az új vásári (Ratkovsky Ribnik) és a csetneki (Stítnik) evangélikus templomokból."

178 Ennek a díszítőstílusnak a miskolci 175 Kresz M., 1972. 157. 176 Kresz. M., 1968. 78-80. 30. ábra, MN., 67.74.1. Itsz. 177 HOM., 62.90.18. Itsz. 178 Tombor L, 1967. 32.