Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A FESTETT, RENESZÁNSZ KERÁMIAMŰVESSÉG - Növényi díszű, világos alapú edények

17. kép. Nagy korsó Mályiból (HOM 55.17.1. Itsz,) A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi tárgygyüjteményének egyik leghíresebb darabja egy nagyméretű, ép 17. századi tál és egy hatalmas növényi bokor a dísze (16. kép).

1 A szakirodalomban „miskolci tál"-ként ismert edény lelőhelye Kelemér, református többségű, kisnemesi gömöri falu. A tál közepén egy óriási méretű napraforgó virít. Megtalálható a tálon szinte minden elem, ami jellemezte a 17. századi fazekasságot: a zöld-fehér-vörös buga, az áthúzgált szárak, a pontrozetták, egy különleges tulipán, mely két, egymással szembefordított akantuszlevélből áll, a bibéje pedig egy fehér pontsorral övezett zöld pöttyök alkotta lánc. A sine nélküli formájú, vízszintes akasztófüles 104 HOM., 53.275.1. Itsz.