Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)
ÖSSZEFOGLALÁS
a bokály forma és a kék szín kivételével - nem hatott különösebben a vidék ólommázas fazekasságára. Ugyanezen korszakból rendre bukkannak fel az Alföld területéről olyan írásos dokumentumok, amelyek megerősítik azt a régészeti leletek alapján kialakított véleményt, hogy a gömöri tűzálló főzőedények az Alföld majdnem egész területén keresett termékek voltak. A vizsgált regionális stíluscsoport története szempontjából a 17. század magyarországi fazekassága döntő jelentőségű. Megteremtője az a 16. században megszületett ízlés és igény, mely egyrészt a közel-keleti, török luxus iparcikkek, a textilek, fémedények, nyergek, fegyverek stb., másrészt az Itáliából indulva egész Európát meghódító reneszánsz díszítőművészet hatásának tekinthető. Az ízlés kialakulása megelőzte a török hódítást, és megszületésekor a főúri rétegektől a szegényebb nemes és polgár háztartásokig mindenhol megjelent. A hatására létrejött barna kontúrozású, zöld és vörös töltésű, növényi motívumokat alkalmazó kerámiastílus a publikált régészeti adatok alapján a SzegedPécs-Balatonfelvidék-Vác-Rimaszombat-Kassa-Kolozsvár vonal által határolt területen, tehát a volt hódoltságon, ill. annak peremterületein terjedt el. Mivel azonban a régészet figyelme e késő kor kerámiájára nem fordít a kívánatos mértékben figyelmet, elképzelhető, hogy a város- és várásatások 17-18. századi anyaga még feldolgozatlanul és publikálatlanul hever a múzeumok raktáraiban. A jelenleg ismert töredékek az egész vázolt területen belül egységes stílusjegyeket mutatnak. Ez a növényi motívumokat reneszánsz elvek alapján szerkesztő, sárgásfehér alapon kontúrozó és zöld, vörös színeket használó kerámiastílus azonban a 17-18. században nemcsak a magyar területeket jellemezte, hanem Angliától Németországon, Ausztrián, Svájcon, a Németalföldön át Európa számos vidékét. Különbség elsősorban a használt motívumokban és a kontúrozás technikai megoldásában volt: a motívumokat néhol írókával, néhol karcolással keretezték, de előfordult a két technika egymás mellett is. Sgraffito technikával keretezett ép edények maradtak ránk a 18. századtól Galíciából és Bukovinából, készültek ilyenek Ukrajnában, az írókás technikával vegyesen a Felvidéken, Hont megyében Bakabányán, Belluján, Berencsfalván, valamint a Felső-Tiszavidéken Vámfaluban, Bikszádon és Tiszabogdányban. Felmerül a kérdés: ha a 16-17. században sokkal nagyobb területen alkalmazták a díszítőmódot, mint amely vidékeken a 18. században, főleg a 19-20. században továbbélt, melyek lehettek a megmaradásának, más oldalról az elhalásának okai? A 17. századtól megindult a vagyonosabb és a szegényebb, de módos rétegek ízlésbeli elkülönülése, ezzel összefüggésben az őket jellemző tárgypopulációnak a különválása. A gazdag főúri, mágnás családok a nemzetközi kereskedelem révén beszerezhető keleti és nyugat-európai kerámiatermékekkel, porcelánokkal, üvegtárgyakkal vették körbe magukat. Erre a rétegre a nyugatról terjedő, a római katolikus egyház által is támogatott barokk díszítőstílus erőteljesen hatott. Különösen az ország nyugati részén jelentkezett a változás. E stílus továbbéltében helyenként vallási ok, illetve hagyományokhoz való ragaszkodás is szerepet játszott, gondolunk itt a görögkeleti pomána szokásra, a protestáns képtilalomra és a barokkal való szembenállására, ill. a zsidók rituális étkezésének kellékeire. Az Alföldön és a peremvidékén lévő mezővárosokban a közép- vagy kisnemesség, ill. a kiváltságos módos parasztpolgár volt a domináns társadalmi réteg, mely a török hódoltság ideje alatt, ill. az alól felszabadulva megőrizte a vallási (protestáns, többnyire református) és viszonylagos önigazgatási autonómiáját. Nem lehet észrevétel nélkül hagyni a 16-18. századi úrihímzéssel, az úrasztali terítőkkel, a festett bútorok - döntően a protestáns templomok festett mennyezeteinek, karzatainak, padtámláinak - motívumaival, kompozíciós elveivel és színhasználatával mutatkozó hasonlóságát e kerámiamüvészetnek. Ez az oka annak, hogy éppen Sárospatakon,
